Utaztatok már egyedül külföldre, és ha igen, hova, miért egyedül és milyen volt?

Legutóbb augusztus elején Bécsbe, saját kocsimmal Sopronból.

Ha egyedül mész bárhová, a táj, a programok, ugyanolyan szép

Minden azon múlik, van-e "saját fejed", ami után mész.

Ha idegen helyen nem ismered ki magad, ha nehezen szólítasz le valakit, h gond a térképkezelés, ha semmit sem tudsz a helyről, mind ok az elbizonytalanodásra. Ezt az agy úgy kezeli, hogy "nem is érdemes", "veszélyes" meg hasonlók, szóval kell "objektív" magyarázat, mitől nem mersz indulni.

Ha viszont tájékozott vagy és tudod mi a célod, nincs ilyen gond. Fiatal korban persze kevesebb a mozgósító tapasztalat, de ha utánanézel alaposan a célnak, ki tudod fejezni magad (gyakran elég ám a mutogatás is), legfeljebb lesz némi megfogadandó tapasztalat, de nagy bajhoz nagy hülyeség is kell.

Sokat utazok belföldre és külföldre is egyedül. Sokszor úgy, hogy a végállomáson várnak rám, de az ő munkabeosztásuk miatt is sokszor volt, hogy fél napokat egyedül kellett lennem, de ha munkaügyben megyek, akkor végig egyedül vagyok.

Szeretek egyedül várost felfedezni, de én elvagyok kisebb társasággal is. Nagyobb társasággal viszont utálok menni, nekem ilyen max 3-4 ember, mert annál több nekem csak kínlódás, még 3 ember igényeit is sokszor nehéz összehangolni.

Gyakran megyek 3-4 napos intenzív városnézésre egyedül. Ha valaki tud velem jönni, annak örülök, de ha nincs társ, azért nem maradok otthon. :)

Főleg klasszikus városnézős programokon voltam, Athén vagy Róma idén. Autót bérelni nem szoktam csak egyedül.