Van itt olyan aki szeretett Magyarországon élni, de jobb élet, lehetőségek reményében kiköltözött külföldre?

En azert koltoztem kulfoldre mert a felesegem itt lakott es kikoltoztem hozza. Az anyagiak csak masodlagosak de pont ez miatt nem johetett szoba az hogy o koltozzon hozzam Magyarorszagra mert az en fizetesem nem lett volna eleg kettonkre, o meg magyar tudas nelkul nem tudna dolgozni.

Na de vegulis o nekem a csaladom, nem vagyok egyedul. Nincs honvagyam es jol elvagyunk itt ketten.

Van unokatestverem aki tobbszor is prabalkozott kulfoldi munkaval de nem erezte kint jol magat es vegul is Magyarorszagon dolgozik most mar.

Hova koltoznel? En tengerentul vagyok es innen nem tudok barmikor Magyarorszagra menni latogatoba de gondolom europan belul maradnal.

Meg angliabol is siman hazaersz 3 ora alatt.

21 évesen még a barátok mindenek felett.

De egyre jobban bele merülnek a barátaid is a munkába, gyüjtögetésbe, egyre ritkulnak a partik, az éttermezések, a kávézások. Egyre többen lesznek terhesek, és egyre többnek lesz fontosabb a családja mint a barátok. kb meddigre 30 éves leszel már csak havi 1-3 alkalommal fogtok találkozni, mert több nem fér bele az idötökbe. Mikor neked jó akkor a másiknak nem jó...

Èn 12 éve élek kint külföldön, én mindig szerettem utazni. A véletle, hogy egy német férfibe lettem szerelmes a munkahelyemen, és én költöztem Németországba. Azóta szuper család. Honvágy mindehol volt, nem csak itt. Persze most is sokszor hiányzik, hogy spontán ugorjak be anyukámékhoz. De ha pl Mo-n költöztünk volna 100km-re arrébb akkor ott sem müködne ez könnyedén. Anyosomék is 500km-re laknak, öket is pont annyit látom mint anyámékat...

DE pl minden alkalommal mikor Mo-ra megyek a barátnöim már várnak, ha csak pár napot is töltök anyáméknál, már jönnek, és minimum 1 közös program van. Az elsö pár évben a barátnöim már a kapuban vártak rám... Ez egy óriási jó érzés volt. De most is vannak a baráti társaságból sokan akik csak akkor találkoznak, ha én is ott vagyok, mert nincsen egymásra idejük.

Én Svájcban élek több éve. Szerettem Budapestet , nagyon. Az életem volt , és még mindig hiányzik .

Nem az anyagi oldal miatt , inkább egy új élet miatt jöttem el. Nem akartam megrekedni.

Az előttem szólónak igaza van. A barátoknak egyre kevesebb idejük jut egymásra , ezért nem szabad lemondani a jövőről, ők sem fognak. A régi barátaim már világszerte élnek , ahol meglátták a biztonságot a jövőbeli családjuk számára .

Számomra is ez vált a legfontosabb tényezővé , és ezt Svájcban találtam meg, és lehet sokan azt mondják nehéz itt élni, de mégis innen minden elérhető és biztonságban vagy.

Zürich is van olyan érdekes és szép mint Budapest , és sokkal kevesebb fájdalom van benne. Az emberek barátkoznak és közvetlenek , rengeteg új barátot találtam azok helyett, akiknek már nem jutott rám ideje :)

Innen minden álom elérhető , persze küzdeni kell érte keményen és ha akarsz valamit elérni , támogatnak.

Családomból majdnem mindenki Magyarországon él, de sokszor meglátogatnak, és innen sem lehetetlen oda jutni.

Itt viszont lehet saját családom is , ami a legfontosabb számomra :) Mert meg tudom teremteni a biztonságos környezetet a fejlődéshez a majd születendő gyermekeim számára :)

Magyarország csodálatos , szép és sokszor hiányzik, de nagyon veszélyes rengeteg szempontból , mint ahogyan Amerika , és itt nem feltétlenül a közbiztonságra gondolok ,itt otthon érzem magam , és rajtam kívül meg nagyon sok magyar :)

Nem tudom a Te választott orszàgod melyik lenne, de vágj bele, ha van lehetőséged és egy kicsit is azt érzed , előre visz :)