Erdély, Fogaras-havasok, gerinctura? Velemenyeket, tanacsokat varok.

Pár éve voltam. Nagyon csodás élmény, de fizikailag bírni kell, ott nincs kecmec. A jó túracipő, amihez már hozzászokott a láb, nem töri, nem lötyög,... pl. baromi fontos. Én túl sok cuccot vittem, az is több, mint hiba. Ami egy jó hátizsákban nem fér el, azt nem is szabad elvinni. Volt olyan rész pl., ahol a gerincen sziklára kellett mászni egy puszta rozsdás drótkötélbe kapaszkodva, alattunk több száz méter mély meredek köves hegyoldal, és nekem még a hasamon is lógott egy kis hátizsák, amit amúgy kézben vittem. Soha többé !

Nem hülyeség, hogy életveszélyes, ha valaki felkészületlenül megy a gerinctúrára, pl. íróasztal mögül felállva, hogyaszongya, "hurrá nyaralunk".

Másik helyen kb. 100 méteres széles jeges felszínű hőmező vágta át az utat a 3. napon. (augusztus hónap !) Kikerülni nem lehetséges a guruló kövek millióival borított nagyon meredek hegyoldalon. Itt két társunk alatt beszakadt a hó és kiderült, hogy egy másfél méter mély üreg van alatta, és egyikük legurult a hegyen, míg egy szikla felfogta, szerencséjére a hátizsákjával csapódott neki. Ez puszta mázli kérdése.

Van 4-5 hasonlóan kemény szakasz, ahol megérti a műkedvelő turista, hogy mit jelent az, amikor magadra vagy utalva, ha túl akarsz élni, mert segítségre nem számíthatsz. Pl. ettől nagy élmény.

Ha elkap egy eső, akkor nagyon csúszóssá válik a kő, nem sietni sehová.

Jótanács, hogy a patak vizéből ne igyatok a túra kezdetekor. Mi Victoria falucskából indultunk fel, már jócskán fenn a hegyen járva ketten ittak a patakból. Másnap úgy fostak, hogy járni is alig tudtak, és aztán félúton fel is kellett adniuk a túrát. Kiderült, hogy még feljebb haladva az első szállásunkig, az ottani latrinát a szálláshely ( magyarán kóter) üzemeltetője a patak fölé építette, hogy mégse kelljen már annyit foglalkoznia "hülyeségekkel".

Augusztusban. Napközben remek a hőmérséklet 2 - 2500 méteren, max. egy póló elég volt. Éjjelre persze jó hálózsák kell. Második éjszakát egy trafóház méretű kóterban töltöttük a gerincen, egy kis tengerszem felett. Arra felé nincs is olyan hely, ahol le lehetne feküdni a földre a szabad ég alatt, csak meredek hegyoldalak vannak, a gerinc ösvénye keskeny. Ha sokan túráznak akkor egymás hegyén-hátán kell azt az éjszakát tölteni a kóterban, viszont nem kell fázni :-)

A többi szálláshely ennél azért valamivel jobb volt, és fizetős. Ami az időjárást illeti, mi nem kaptunk szelet, de a gerincen haladva kilométereket az nem tréfa dolog.