Szerintetek mi a véleményetek eről a célról vagy életstilusról?

Ki kell élni minden percet, hidd el, nem tűnik majd olyan rövidnek, ahogy leírtad.

Használj vesszőket, pontokat, fogalmazd meg amit szeretnél, mert nem feltétlenül fog mindenki megérteni, vagy komolyan venni, sőt egyesek emberszámba se venni...

Amit leírtál igaz, és jó is, én is támogatom, de MINDEN rajtad múlik. Természetesen a protekciós, ismerős általi dolgokat ne említsük, főleg ne itthon, mert akkor másról nem is lehetne beszélni.

Ellenben ha valahogy elkezdesz dolgozni, és a keresett pénzből megpróbálsz kijutni (merészség, elhivatottság, nyitottság! + körültekinteni sem árt) valamerre külföldre, akkor már is nem fogod úgy látni, hogy ezek lehetetlen dolgok.

Szia!

Nagyon sok mindent írnék neked, hogy átlásd az egész rendszerét az életnek, csak ahhoz most túl késő van, hogy olyan sokat gépeljek. Viszont gyorsan írnék 1-2 dolgot. Írtad, hogy látod, hogy sokan mindig csak panaszkodnak a munka miatt. Vannak olyan emberek, akik olyan szakmát választanak, amit nem szeretnek, de sok a pénz benne. Na, ez szerintem például nagy hiba. ha választanod kell majd, akkor én azt mondom, hogy válassz olyat, amiben jó vagy, vagy szereted. De azt fejleszd minél magasabb szintre! Ezzel kevésbé fásulsz majd bele a munkádba. A másik dolog, hogy legyenek jó barátaid, szerető családod. Ez nagyon fontos! Ne hanyagold el őket. Ha ezek megvannak, akkor szerintem megvan egy boldog élet alapja. Én is nagyon szeretek utazni, de hidd el, azt is meg lehetne unni egy idő után. A jó dolgok(utazás) is csak akkor jók, ha van mellette rossz is(munka). Szóval szerintem ha az utazáson kívül a többid meglesz, akkor nagyon boldogtalan ember már nem lehetsz. A tervedet a következőképpen tudom csak elképzelni: dolgozol, kiveszel egy hónap szabadságot, aztán akkor elmész világot látni. Persze pénz is fog kelleni hozzá. De nem kell bejárnod neked az egész világot, hogy boldog legyél. Kicsit kuszára sikerült ez az egész. Az a baj, hogy szeretném neked elmesélni, hogy hogy is van ez az élet nevű dolog, de annyira összetett, hogy ezt nehéz pár sorba összetömöríteni. Egy jó tanácsot a végére viszont írok neked: ha pénzről van szó, mindig mérlegelj. Nem biztos, hogy +100 ezer forintért megéri 8órás munkaidő helyett 9 órát dolgozni. Attól függ, neked melyik a fontosabb: +1 órát a családdal lenni, vagy +100 ezer forintot keresni. Vannak olyan helyzetek (ha nem tudod kifizetni a számlákat), ahol a pénzt választaná az ember, de ha már van egy átlagosan jónak mondható életed, akkor a családot válaszd. Jobban megéri +1 órát a családdal tölteni, mint kisTV helyett plazmatévét venni. A boldogság főként nem megfogható dolgokon múlik, hanem olyanokon, mint a szerelem és a barátság. A pénz egy bizonyos határ felett nem számít. :)

Ha lenne pár kérdésed erről a témáról, írj egy privátot, szívesen válaszolok.

Elöször is szinte minden tini így érez mint te.

Aztán jövök én aki egy részét ezeknek az álmoknak megvalósítottam. Most 32 éves nö vagyok 2 kisgyerek anyukája, és Németországban élek. Èltem Amerikában és Angliában, aztán jártam a karibtérségben és àzsiában is.

Sok emberrel (magyarral is) megismerkedtem már a világban és azt kell mondanom, hogy mai világban nincs megállás ha te is úgy akarod. Ismerek fizikust aki még böven 40 alatt van de már a 4-ik országban tanít egyetemen. Aztán egy rakat informtikust, akik néhány évet egyik országban aztán néhányat a másikba dolgoznak, sokszor ugyan annak a cégnek. Aztán Daimler-ben (mercédesz gyár)is dolgozott egy ismerösöm férje tervezöként, aki kóreai és már 3 nagynevü autógyárnál dolgozott.

De ismerek hegesztöt is aki rengeteg országot végig dolgozott már, mert egy különleges hegesztési technikával keresik külföldön(magyarországon ilyen gyárak nincsenek ahol tudna dolgozni ezzel a képzetséggel).

Aztán autószerelöt is ismerek aki magyar és itt németországban él mint egy óriási szerelömühely vezetöje. és ismerek szállodai étterem vezetöt aki szintén magyar és már a világ 5-ik országában ugyan annak a cégnek dolgozik, egyszerü pincérböl dolgozta fel magát.

Szóval tanulj ki egy szakmát amit szeretsz és tanulj nyelvet hozzá. majd járhatod a világot vele, csak keresned kell és nyitott szemmel járni.

Szia!

Ha szereted a hegesztést, az remek. Igazából az lenne a legjobb, ha valamilyen szinten a hobbid is lenne ez az egész, tehát szabadidődben is olvasgatnál 1-2 technikát. Nem kell, hogy ez legyen az egész életed, csak arra gondolj, minél többet tanulsz az adott szakmáról, annál több esélyed van a többiekkel szemben, akik azt nem tanulják meg. A szakmával szerintem jól választottál, ilyenféle szakemberekből kevés van itthon is, meg például Ausztriában is. Érettségi azért fontos, mert én nekem mondta némettanár, hogy ugye sok helyre keresnek CNC forgácsolót, viszont nincs meg az az értelmi szintjük, amit elvileg érettségivel elsajátítasz. Ez pedig azért baj, mert nem tudja nekik elmagyarázni a főnök, hogy milyen munkadarab kell, mert nem értik meg. A nyelvre viszont egy középfokú nyelvvizsga erejéig feküdj rá. Ha Ausztriába/Németországba tervezel, akkor német ÉS angol, ha nem német nyelvterületre, akkor nagyjából elég az angol. Ha egyébként olyan életre gondoltál, mint amit a "világjáró" hölgy írt, azt meg lehet valósítani. Csak azt nem, hogy munka nélkül erre-arra utazzál. Egyébként lehet, hogy mikor már lesz családod, akkor már maga a vágy is sokat fog csökkenni, hogy ide-oda menj. Ki tudja? Nézzük ezt a lenézés dolgot. Én azt mondanám inkább, hogy itthon nem becsülik meg a munkaerőt. De lenézni pont, hogy inkább külföldön fognak. Viszont ott jobban megbecsülnek. Magyarul valószínűleg a legtöbb helyen, amíg nem ismernek rendesen az emberek, azt fogják rád mondani, hogy csicska magyar(ez NEM saját tapasztalat, nem kell készpénznek venni), vagy hasonlót, viszont jól meg fognak fizetni. Mondjuk beszéltem egy hapsival, aki 21 éve van kint Ausztriában és azt mondta, hogy szeretik a magyarokat, mert a Monarchia ugrik be nekik rólunk. Az adókról meg annyit mondanék, hogy azok sajnos kellenek egy ország működéséhez. Ugye ebből fizetik az állami alkalmazottakat, azaz tanár, rendőr, stb. Ebből tartják rendben az utcákat, írnak ki akár pályázatokat, stb. Más kérdés, hogy a legfelsőbb körökben sok pénzt lenyúlnak különféle dolgokkal. Írok egy példát: van egy pályázat arra, hogy csinálnak egy új játszóteret. 99 ezer forint rá a keret. Ugye egy jó játszótéren van hinta, mászóka, csúszda pl. Ezek kerüljenek mind 33 ezer forintba. És a pályázó csak 2-t épít meg a 3-ból, a maradék 33 ezret lenyúlja. Így ő a te pénzeden gazdagodik, te pedig szegényebb lettél egy játszótéri játékkal. Viszont azt is hozzáteszem, hogy hiába mondanak itt nagy elpazarolt, lenyúlt összegeket, ha ezeket mind visszaosztanánk a lakosságra, akkor a magánemberek még mindig nem sokkal lennének előrébb azzal a saccra +5 ezer forinttal. Az adók szerintem nálunk nem olyan magasak, csak azért tűnnek annak, mert kicsi a fizetés. Amit tudok javasolni: ne foglalkozz ezekkel az igazságtalanságokkal. Arra törekedj, hogy neked legyen egy olyan állásod, amit szeretsz és megkeresheted vele a neked szükséges minimumot. A többi időt meg töltsd a családdal, barátokkal, barátnővel/feleséggel, gyerekkel. Drukkolok, hogy elérd a célodat. Hajrá! :)