A repülőn miért van mindig hideg? Miért nem fűtenek fel jól a takaróosztás helyett?

Azért, mert a repülőgépek tervezésekor minden arról szól, hogy a lehető legkönnyebb legyen a jármű. A saját tömeg ugyanis csak bajt jelent: azt is vinni kell, ahhoz is kell üzemanyag, de nincs belőle bevétel. Sokkal jobb, ha a saját tömeg fölös kilói helyett fizető utast és a poggyászát gyömöszölik be a gépbe.

Éppen ezért nem viszik túlzásba a hőszigetelést. Igyekeznek megtenni, amit lehet, de csodát nem lehet tenni: az utazómagasságon rettenetesen hideg van, az utastér hőszigetelése meg nem valami vastag. Így egy hosszú út alatt akárhogyan is erőlködnek, csak lehűl az utastér.

Aztán ott van a tömegcsökkentés egy másik oldala: a különböző segédberendezések tömegének csökkentése. A klímaberendezés nagy és nehéz, ezért áldozatul esik ennek. A fűtéshez tartozó alkatrészek például nagyok és nehezek, ezért ahol csak lehet, spórolnak rajtuk. Biztosan lenne mód nagyobb teljesítményű fűtőberendezések beépítésére is, de lehet, hogy az súlyos tonnákkal növelné meg a saját tömeget, ezért kevesebb utas férne fel a gépre, a légitársaság meg arra hajt, hogy egy géppel minél több embert reptethessen, mert akkor kedvezőbb lehet a jegyár és nagyobb a profit.

Márpedig a takarók könnyűek, a használatuk nem vesz el teljesítményt a hajtóműtől (tehát nem növeli a fogyasztást), így jobb megoldásnak bizonyulnak, mint az erősebb fűtés.

Régen fordult elő egyes (orosz típusú) malév gépeken, vagy charter járatokon, hogy tényleg hideg volt, de az utóbbi időben nem tapasztaltam ilyen problémát.

Sokat repülök (fapadossal is), hosszabb távokat megyek és mindig jó a hőmérséklet.

Szerintem sincs hideg, a takarót meg alváshoz szokták adni a hosszabb járatokon (párnával együtt).

Jól fűteni felesleges a legtöbb országban még a lakásokban is max. 20 fokra fűtenek, nem mindenki bírja a 25-26 fokos helyen való bezártságot. Repülőn sem érdemes melegebbre fűteni, ráadásul ha vészhelyzet van, dirrekt jó, hogy az embereken van legalább egy pulóver.