Miért érzem ezt?

Úgy egy hete voltam egy kéthetes táborban, de a legjobb barátnőmmel és atestvéremmel csak egy hétig maradtunk. Napok óta csak a táborra gondolok az emberekre, akikkel ott találkoztam, a dalokra amit ott énekeltünk stb stb próbálom elfelejteni, hisz még egy év van a következő táborig, de nem megy! Olyan jó visszagondolni rá, szívesen maradtam volna ott, és már sok táborban voltam, de egyiknél sem éreztem ilyet. Szóval röviden : nem honvágyam van hanem fordítva!! Egy évig meg ez nem mehet így tovább! Miért van ez?