Volt már ilyen "időutazás-szerű" élményetek határátlépéssel kapcsolatban? Amikor úgy érezted, hogy egyik országból másikba utazással egy másik korba is lépsz?
Nekem volt egy ikonikus élmény, amikor jöttem haza Ukrajnából Magyarországra vonattal, kb. 1975-2015 időutazásnak felelt meg:
Csapon, Ukrajnában bementem az állomásra, vártam mikor jön a nemzetközi vonat Záhonyból. Megjött a vonat, egy kiskatona kinyitotta az állomás nemzetközi váróját.
Bementem, kiderült, hogy kell extra pénzzel érvényesíttetnem a Csap-Záhony nemzeközi jegyemet. Kibekkeltem, befizettem a zsét, vissza a nemzetközi részre.
Két magyart akcentussal beszélő ukrán fiú áttúrta az izzadt ruhákkal teli táskámat, majd egy útlevél-ellenőrző bódéhoz kísért.
Be a bódéba, ukrán határőr kikérdezett hol voltam, meddig, miért.
Jó volt a felelet, táváris úcsétyilnyicá, kiengedett a nemzetközi váróba.
Jött egy ukrán katona, kinyitotta a peronra az ajtót. Ott várt a magyar mozdony egy magyar kocsival, kicsit már itthon éreztem magam.
A peronról az utat két kalasnyikovos katona zárta el.
Betereltek minket a vonatba, két katona felszáll, elindul a vonat.
Döcögés Csapon át, majd a városon kívülre érve megfigyelő hidakkal, szögesdróttal, és utcai lámpákkal körbevett vasúti pályán haladtunk végig csigalassúsággal.
Elértük a Tisza-hidat, ukrán katonák leszállnak, a vonat lassal átkel a Tiszán.
Véget ér a híd a magyar oldalon, és abban a pillanatban szovjet kémfilmből amerikai akciófilmben találom magam, a vonat úgy begyorsít, hogy majd' elesek, egy magyar rendőrautó a vasúti töltés melletti úton országúti fényszórókkal elkezdi üldözni a vonatot.
Hirtelen több sín van, majd ismerős felsővezetéktartók, fűtőház, ez már Záhony.
A vonat berobog a peronra az állomás előtt, majd megáll.
"Tí-tüti-tű-tütütí! Záhony állomás! A MÁV-START üdvözli utasait Magyarországon az Európai Unióban! Záhony Station! Dear Passengers, MÁV-START welcomes you to Záhony, in Hungary, in the European Union!" ordítja a hangszóró az állomásépületből.
Felszáll egy magyar határőr amcsi zsaru-ruhában a szovjet lódenkabát helyett, akár Los Angelesben is lehetnék, megnézni az útlevelemet, kicsit kérdezősködik, leenged a vonatról.
Az állomás 1 hét Ukrajna után szokatlanul modernnek tűnik, a táblák futurisztikusan csillognak, ez már az Arany Nyugat.
Senkit se érdekel többé, hogy ki vagyok és hova megyek, ha kedvem tartja, elbiciklizhetnék Párizsig anélkül, hogy bárki megállítana.
2012, Urziceni (Románia) - Vállaj (Magyarország):
Élmény úgy: 1989-2012 időugrás
Befut a kisbusz a román határállomásra. Benzinbűz, alig ég pár lámpa, usánkás román őrök a Regátból, rádióból üvölt a Manele (román mulatós).
Lassan áthajtunk az állomáson, egy kis országút, majd hirtelen fényárban úszó határállomás, tábla hírdeti "Vállaj".
Motor kikapcs, rádió áthangol: "Hé bébi, mondd mizu-mizu, álljunk össze, mint két kicsi Legó!"
Jön a magyar rendőr (tényleg "amcsi ruhában") ahogy te mondod, megnézni a személyinket, továbbhajthatunk.
Tükörsima széles országút, út mentén fényvisszaverők a román stílus helyett (fehérre festett törzsű fák), megállunk egy benzinkúton ahol még pastrami-s szendvics is van :)
Amikor még nem voltam hozzászokva, ahogy 2007-ben Magyarországra tévedtem, bizony le kellett szállni a villamosról, mert a sok búval bélelt arc olyan depressziós volt, hogy kibírhatatlan.
Amikor megkaptuk a határozatot, hogy kis reformiskolánk nem működhet tovább a 2019-es új törvény értelmében... megint csak: üdv az ötvenes években.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!