Hogyan jutottak ki a magyarok az USA-ba, az Ellis Islandre az 1900-as évek elején? Honnan hallottak erről a lehetőségről?
Nagyszülőm mesélte, hogy egy rokon kivándorolt az USA-ba, és éppenséggel rábukkantam a hajó utaslistájára, amivel utazott, meg népszámlálási adatokra és a halotti anyakönyvi kivonatára. De számomra annyira hihetetlen ez az egész.
Mármint alapból erről honnan tudtak az emberek? Mennyibe került egy ilyen utazás? Egyáltalán mi volt rá a garancia, hogy tényleg eljutnak oda?
Az utaslista leírja, hogy mikor indult útnak a hajó Antwerpenből, és mikor kötött ki. De mégis hogyan jutottak el az emberek Antwerpenbe? Ráadásul egy olyan városból, ahova MA is iszonyatosan rossz a közlekedés, beleértve a vonatokat és az utakat is...
Ők vajon megtaníthatták a gyerekeiknek a magyar nyelvet? Van rá bármilyen mód, hogy megtudjam, milyen lehetett kint az életük?
Köszönöm szépen a válaszokat! Én mindenkit felpontoztam… A cikk külön érdekes volt.
Azt pont elfelejtettem leírni, hogy 1905-ben mentek ki, ekkor még nem volt rádió, gondolom. Arra én is gondoltam, hogy a ma élő rokonok nem tudnak magyarul, de vajon miért? Szégyellték? Örülnék, ha találnék ma is élő leszármazottakat. Egyébként két gyermekükkel utaztak ki. A népszámlálási adatok szerint kint is született gyerekük.
Az utaslistán az szerepelt, hogy egy baráthoz mentek, aki New Yorkban lakott. Vajon ez az illető tényleg barát lehetett, vagy az utazást szervező cég közvetítője?
Egyébként ez a kivándorolt rokon levelezgetett a Magyarországon maradtakkal. Kár, hogy nincsenek meg a levelek, elvileg egy másik rokon elkérte őket, de sosem adta vissza, és azóta meg már több mint fél évszázada elhunyt…
,,de vajon miért? Szégyellték?"
Biztosan nem szégyellték, nem lett volna rá semmi okuk. Egyszerűen csak a már amerikai szülésű fiatalabb generációknak nem állt érdekében a magyar nyelv ismerete. Általában a saját családjukon meg néhány környékbeli magyaron kívül nem is igazán volt kivel magyarul beszélnie az embereknek.
A jellemző az volt, hogy a nagyszülők még magyar anyanyelvűként mentek ki, angolul ott helyben tanultak meg. A nagyszülők gyerekeinek már két anyanyelve volt, de jó eséllyel ír,olasz,skót,angol stb. származású házastársuk lett. A gyerekeik meg már nem is tanultak meg magyarul egyáltalán, max néhány mondatot ismertek a nagyszüleik révén.
Nem tudom a te rokonaiddal is ez lehet e a helyzet, de jó eséllyel így történt.
Nálunk a dédapám vándorolt ki Venezuelába(ahova nem sokan mentek inkább Brazília vagy Argentína volt a célpont). Egy zabi gyereket hátra hagyott Magyarországon(a nagyapámat). Oda kint megházadodott és a most ott élő unokái már kb. echte venezuelaiak, csak a családnév árulkodik magyarságukról.
Egyébként az 1905 körüli években elég komoly kivándorlási hullám volt Amerika felé. Felvidéki, kárpátaljai és alföldi szegényparasztok tömegei mentek ki jobb élet reményében, de tehetősebb emberek is szép számmal próbáltak szerencsét. Igazából a kijutással lehettek problémák, szóbeszédek révén a legutolsó szegény ember is hallott Amerikáról és hogy ott komoly lehetőségek vannak. Ha a faluból egy ember kiment jó eséllyel többen is követték a példáját. Majd miután a szomszéd falvakban is értesültek erről, ott is felbátorodtak és neki vágtak az útnak.
Köszönöm szépen a választ, ez nagyon érdekes, főleg a családod története.
Szerintem még az érdekes, hogy a nő (ő a rokon) testvérei közül senki sem tartott velük. De szerintem a férj rokonai közül sem ment más.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!