Mit csináljak, ha nagyon félek a repüléstől?

Szerintem neked egy problémád volt mielőtt kiírtad volna a kérdést: hogyan tudnám közölni a gyk magas homlokú közösségével, hogy Mexikóban fogunk az egész (ki tudja mekkora) családdal nyaralni, valamint, hogy már jártam LA-ben, úgy hogy ne vegyék észre, hogy dicsekszem.

Ugye tudod, hogy nem sikerült?

Ne ne. Sokan repültünk már nem 1000x, de 5000x. Mindannyian kerültünk már kisebb nagyobb turbulenciába. Különbözőek vagyunk, másképp reagáljuk le az ilyen szélsőséges légiközlekedési eseményeket. Velem egyszer történt olyan, hogy a tálcákról leborultak az italok, ételek, evőeszközök, a stewiek pánikszerűen tolták vissza a kocsikat, de komoly utassérülés nem történt. Biztos a te eseted még komolyabb volt, de valószínűleg a te személyiséged olyan, hogy a valószínűleg súlyosabb esemény jobban traumatizált, mint engem traumatizált volna. Én, ha velem történik olyan ami veled, higgadtan reagálok, nem tehetek róla, nem tudok pánikba esni, a kisebb turbulenciákat, amikor hirtelen 300 métert zuhan a gép, inkább élvezem, ilyenkor még tudom, hogy ez 11 km magasan, lóf*szt sem jelent, csak koszt, rendetlenséget és női sikolyokat.

Na most a probléma a következő.

Tavaly LA felé... OK, Los Angeles nélkül is érthető lett volna, de ha te 20x jártál LA-ben, neked ez semmi különöset nem jelent, de az átlag magyarnak azt jelenti, hogy hú, te voltál Los Angelesben? Ott ahol ő soha nem lesz. Aztán Mexicoban teleltek, ahol, a magyarok többsége soha nem jut el, és teljesen lényegtelen a problémád, a turbulenciától való félelem szempontjából. Függetlenül attól, hogy mennyire keményen megdolgoztál a meteriális státuszodért. Simán el lehetett volna mondani a konkrét helyek nélkül is, hogy pl. egy tengerentúli járaton, ilyesmi.

Másrészt, mivel tényleg valószínüleg a legtöbbet repülő emberek közé tartozom Magyarországon, egyszerűen hiteltelennek tartom, hogy ekkora hisztériát váltson ki egy bármekkora turbulencia. De ez lehet, hogy az én hibám, mert nyilván lehet, hogy nálad bekattan valami olyan, ami nálam nem. Ha valóban a pszichés hatásokra koncentrálunk, mert nem kamuzol és azok valósak, akkor nem szükséges a konkrét lokációkkal provokálni a plebst, olyanokkal ahová ők soha nem juthatnak el.

És még az is benne lehet az egészben, hogy én látom rosszul az egészet

Én csak azt nem értem, hogy minek mész, ha ennyire félsz, hogy itt a gyakorin kell keseregni. Nem gyerek vagy, hogy kényszerítsenek, sőt, te magad foglaltál, de minek?

Mikor mi voltunk Mexikóban, akkor én is besokalltam a repüléstől, pedig semmi extra nem történt, ezért mikor nyáron a férjem felvetette, hogy csak menni kellene nyaralni, akkor mondtam, hogy ok, de nem repülővel (Horvátország lett, mert oda lehetett menni vonattal 🙃). Gondolom a te családod is kibírta volna, míg újra lesz kedved repülni...