Bhután és Türkmenisztán miért gáncsolják a turizmust ?

A tömegturizmus amellett, hogy hoz bevételeket, sok problémát is okoz. Bhután ezeket el akarja kerülni. Nem akarják, hogy hemzsegjenek a turisták mindenhol, ráadásul pont azok, akik a napidíj miatt nem utaznak oda, azok nem is költenének igazán, tehát inkább éri meg nekik fenntartani a különleges és elszigetelt, nem túlzsúfolt helyzetüket.

Türkmenisztán más kérdés. Igazi remeteállam, akik senkivel nem szövetkeznek, nem barátkoznak. "Nincs szükségük" a turizmus adta bevételekre, mivel a kőolaj és földgáz exportból van elég lopható pénz a diktátornak és szűk körének, a nép meg nem érdekel senkit. Türkmenisztán az az ország, ahol az elnöknek saját nap felé forgó aranyszobra van, egy csak ezen szobor számára kialakított monumentális márványozott tér közepén. Meg ahol építettek egy komplett várost a sivatagba csak azért, hogy az elnök elnevezhesse magáról.

Egyszóval a diktátor az olajpénzből kiéli a maga hobbijait, a turizmust meg érdeke támogatni, mivel úgy a lakosság esetleg megtudja, mi van a világban rajtuk kívül.

Az ilyen kecskebaszó diktatúrák nem szeretik, ha kivülről kontrollálatlan infok jutnak az országba, mert az veszélyeztetné a hatalmukat. Türkmenisztánban a hét napjait az elnök rokonairól nevezték el. Az elnök által írott alapkönyv (biblia) hatalmas szobrot kapott a fővárosban. Az autók színe fehér, az elnök a tévében hétvégén disc jockey-t játszik.

Bhutan nem foglalkozik a gdp-vel, nincsenek közszolgáltatások, esély sincs társadalmi változásra, mert mikor kimondod ezt a szót, már repülsz is a börtönbe.