Bevàllalható-e 9 hónapos kisbabával egy 3 hetes utazás Indiába?

Éppenséggel be lehet vállalni. Valaki pici babaval csinalja meg pl az el caminot.

A többi rajtatok múlik. Közel 30 óra út mindenkinek sok. A kaja meg necces.

Tényleg nagyon át kell gondolni, ha bevállaljátok.

Én nemrég tettem fel egy kérdés, egy kb. 2,5 órás utat terveztem az egy éves babámmal, engem is sokan rémisztgettek, hogy az összes utas repülését tönkrevágjuk majd, ehelyett a baba abszolút jól bírta, egy mukkja nem volt, sőt, rajta kívül volt vagy 20 baba a gépen, kisebbek is, és ők is jól viselték, ha előtte a terminálban nem tűnik fel az a sok babakocsi, akkor el se hittem volna, hogy tele a gép picikkel. De ez csak egy része.

A fő probléma a higiénia, minden téren. Ha még szopik, akkor az a jobbik eset, ha felpakoltok itthoni bébiétellel, akkor az, tejjel kiegészítve még éppen jó lehet, vihettek itthoni babakekszet és hasonlókat is. A baj akkor van, ha valami olyan fertőzést, bacit szedsz össze, ami a tejbe is átjut... ráadásul én ott még az ásványvizet is forralnám :)

Nem tudom, hogy mennyire "putris" részre mennétek a családhoz, mennyire van megbízható orvos a közelben, sürgősségi és sima házi gyerekorvosi ellátásnak is elérhetőnek kellene lennie.

Összességében én sem ajánlanám az utat, inkább várnék, míg nő egy picit a baba.

Egyébként máshová utaztatok már? Azt hogy bírta a baba? Milyen gyakran alszik máshol?

Mert nálunk érdekes módon minden pöpecül ment, semmi baja nem volt a kisfiamnak, mindent élvezett, sétákat, tengert, éttermezest stb., a délutáni szundit is békében letudta a kocsiban vagy a strandon, kivéve az esti elalvást. Mivel nem a megszokott szoba és kiságy volt, mindig eltörött nála a mécses, pedig ugyanúgy cicin próbáltam altatni, tehát a rutint igyekeztem tartani. Így végül örültem, hogy csak 3 napos kiruccanást terveztem, így tudom, mit kell majd "gyakorolni" a következő út előtt 😀

Én nem vállalnám be.

Amikor te magyarként, ő indiaiként az USA-ba költöztetek, pontosan tudtátok, hogy nagy messzeségbe kerültök a családotoktól. Vagyis a születendő gyereketek sokkal nehezebben, ritkábban és nagyobb anyagi teher árán láthatja a nagyszüleit és egyéb rokonait.

Ha az a szempont, hogy láthassa a gyereke a dédnagymamáját, akkor költözött volna a férjed a szomszéd faluba, nem másik földrészre.

Ja igen, az 5-ös válaszoló vélemenyét annyiban osztom, hogy ha a dédik és a többi rokon szeretné látni a babát, akkor jöjjenek ők (tudom, az USA sem egyszerű ilyen téren), vagy várjanak, míg akkora lesz, hogy biztonságban utazhat.

A babának pedig igazán mindegy még ilyenkor, hogy az egyszer sem látott dédnagymamával találkozik vagy random nénivel az utcáról...

Ettől függetlenül megértem a dilemmádat a rokonlátogatóstól függetlenül is, mert én meg imádom a trópusokat, és nagyon hívogató lenne a levezető "nyaralás" is, de szerintem 1,5-2 évet várjatok ezzel, addigra nagyon sokat fejlődik az immunrendszere, sokat lesz közösségben is, több dolgon átesik, valószínűleg már az sokat segít, ha csak a szülők szokják, ha esetleg megbetegszik a gyerek, nem esnek pánikba pl. egy magas láztól. Ha most mennétek, akkor is plusz költség lenne a ti részetek (repjegy, kaják stb.) és gondolom a kókuszpálmás nyaralás egésze is, tehát csak a férjed repjegye lenne ilyen szempontból spórolás, ha úgyis megy más okból. Gondolom az Usában azért két év alatt össze tudtok rá spórolni újra, és addig a picit is jobban fel tudjátok készíteni, tudtok mesélni neki a mamákról, többi rokonról, így neki is élmény lehet :)

4.

Miért tolunk kérded? Te tudod, hogy mit bír a saját gyereked.

Én személy szerint nem ajánlom még, 4-5 éves korában vinném először ilyen hosszú útra, de ugye ez a te döntésed :)