Nagyon utálom a valentin-napot. Mit csináljak?

Eeez hozzáállás…grat.

Mostmhogy közeleg a szerelmesek napja..

Szerezz be bármilyen piros háromszöges gyógyszert és tölts magadba sok pálinkát amig elnem mullik ez a nagyszerű “ünnep”

Időzítsd hogy a detoxrs pont valentinnapon kerülj be és hátha összejössz egy szintén ilyen szerencsétlen ápolòval….

Vagy heroin aranylövés és ugy távozol hogy életed leg hiper szuperebb gigantikus élményét éled át egy kis ideig mielőtt meghalnál és nemkell senki ember fiára lanyára és párjára irigykutyaként tekintened

ARANYLÖVÉS

Gondolom sosem használtál herkát így egy akármilyen lehúzós drop is kifektet

Kellemes valentinvárást….-.-

Ha nagyon boldog párról látsz képet a neten, akkor a lány képét nyomtasd ki és vedd fel, hogy kivered rá, majd küldd el a srácnak a felvételt, hadd röhögjön egy jót a mikropöcsödön.

Ahelyett, hogy mások örömén dühöngsz egyszerűen engedd el, ne foglalkozz a Valentin nappal. Mozdulj ki otthonról és csinálj olyat, ami neked örömet okoz. Ha a négy fal között puffogsz, akkor hogyan lenne csajod?

Utazz el oda, ahol ezt nem ünneplik.

Sokat elárul az erkölcsi magatartásodtól, hogy másnak sem kívánod a Valentin-napi örömöket.

Nézd meg, hogyan lesz más fiúknak barátnője, utánozd őket és ünnepelhetsz Te is.

Ha ez megnyugtat én szeretem a Valentin napot, lehet ezt olcsón is mókásan csinálni párkapcsolat nélkül is, több szempontból is szeretem ezt a hangulatot, nem kell hozzá szerelem, de most az utóbbi időben olyan magányos vagyok, hogy engem is lehozott az életről.

Frontinra iszok egy jó vörös bort és sírdogálok. Másoktól nem szabad sajnálni a szerelmet, ez elég toxikus hozzáállás. Az viszont engem megnyugtat, ha valakiről tudom, hogy éppen hasonlóan rosszul érzi magát, ez sem épp szimpatikus gondolat, nem mondom, de nem kívánom annak, aki épp boldog. Ja és nő vagyok és mégse utálom a férfiakat, a nőgyűlölettel kezdj valamit, mert ezzel együtt biztos soha nem lesz senkid.