Azért nem kapok nekem tetsző sütit szülinapomra, mert a hugom nem szereti?

Haha ugyanez volt nálunk is, együtt érzek :D

Sőt képzeld el nálunk az is be volt játszva hogy amikor vettük a Family Frost jégkrémeket akkor tesóm kapta mindig a csokisat, én meg a vaníliásat, mert ő nem szereti a vaníliát. Én is jobban szerettem volna a csokisat, de nem lehetett. De tudnék még mesélni, tesómnak mindig csinált anyám rizibizit rántottsajttal külön, nekem rizses húst, mert a húst tesóm nem szereti. Amikor kértem hogy én is jobban enném a másikat, akkor meg veszekedés lett mindig belőle.

Persze közrejátszik hogy én Fiú vagyok, ő lány, anyám pedig mindig is csak lányt akart, amit többször el is mondott nekem.

Azt hiszik, hogy az újnál helyre lehet hozni amit szerintük nálad elcsesztek és elkezdik a kicsit éltetni mindenben hátha attól ő "tökéletes mintagyerek" lesz. Ezzel elrontva mind a te, mind a kicsi életét.

Legtöbbször egy akaratos, beképzelt, önző kis k..ög lesz a kisebb és egy depressziós, visszahúzódó vagy épp drogos, lelki beteg a nagy. Félelmetes, de sok szülő azt se veszi észre, hogy már kínjában skizofrén a gyerekük és vagdossa magát!

Egyszerűen szard le őket, ha nem értenek a szép szóból! Nem kell félni a konfliktusoktól sem, érdemes minden ilyen helyzetben jelezni, hogy én is élek, engem is ti akartatok! Jelezni, hogy igenis meg lehetne oldani úgy is, hogy ne annak okozzanak kárt aki nem tehet róla, hogy a másik nem eszik meg mindent. Vehetnének neked tortát, a huginak meg 2 szelet másik sütit. Semeddig nem tartana, csak ahhoz már buták. Szeletekből is állhatna a torta, hogy senkinek se tűnjön fel, hogy pl. nagyi a kókuszost szereti! A fagyiból a vegyes és az 1 féle ugyanannyiba kerül, de a torz, tökéletességi kényszer miatt nem látják.

A hugodnak nagy szüksége lesz rád, hogy ne legyen olyan, amilyennek a nemtörődöm neveléssel átformálják! És nem ő tehet róla.

Egy a lényeg, bármennyire is fáj, nem szabad hagyni, hogy ezek miatt érezd magad kevesebbnek. Ez az ő szellemi és lelki éretlenségüket mutatja.