Kinek hogy telt 2022?

Elég érdekes év volt az biztos....

Meglett a diplomám és dolgozni kezdtem, találkoztam az anyámmal aki 1 éves koromban elhagyott, azaz 23 éve nem láttam. Kiderült, hogy neki van rajtam kívül két gyereke még (ez nyáron volt, nem nagyon tartom velük a kapcsolatot). A barátommal összeköltöztünk. Az együttélés először borzalmas volt, de mostmár tűrhető. Karácsonykor a 3 napból 2 napot dolgoztam és szilveszterkor is ügyeltem szóval az ünnepek lehettek volna jobbak is.

2023-tól nem várok el sokat a világ mostani helyzetét nézve. Csak éljem túl...

Nekem egy sikeres és jó évem volt. Soha rosszabbat!

Megpróbáltatásokban nem volt hiány, hullámvölgyekben úgyszintén, de ugyanakkor rengeteg siker és szerencse érkezett hozzám. Nagyon szükségem volt év elején a különböző az új évet megáldó, szerencsét hozó stb. dolgokra...

Az év eleje boldogan indult, mint minden év, majd jött a vízkereszt, vége lett az ünnepi időszaknak, és eléggé beárnyékolódtak a napjaim, mind szellemileg, mind lelkileg egy nagyon megterhelő időszak volt, mivel egy nagyon komoly vizsgán kellett részt vennem, ami az egész életemre kihatással volt, ha elbuktam volna, akkor egész biztos, hogy az életem másként alakult volna. Nagyon sokat készültem rá, de borzasztóan nehezen viselem az ilyen helyzetet, szerencsére soha életemben nem lesz már ilyen komoly tétje egyetlen vizsgának sem. Ráadásul egy nap kettő volt. Ezt követte egy másik vizsga, ami szintén eléggé nehéz volt, bár kevésbé megterhelő. Utána jött a nyelvvizsga, ami szintén nem egy leányálom egy olyasvalakinek, aki nem hiszi el, hogy bármit is tudna, és pánikol. Szerencsére mindegyik vizsgám viszonylag jól sikerült (maximalista vagyok magammal szemben, mások szerint nagyon jól sikerültek), aminek nagyon örülök. De ezeket leszámítva viszonylag jól telt az év eleje. Farsang, elűztük a telet, jött a tavasz. Ekkor kellett rádöbbennem egy örök érvényű igazságra: nem biztos, hogy amit magam előtt látok csillogva, mint a számomra legideálisabb célt, azt valójában a sors és Isten is úgy akarja. Nem biztos, hogy ezt a bizonyos dolgot magamnak terveztem el, vagy pedig valóbban Istennek is ez a terve velem. Lett volna egy hatalmas lehetőségem tanulmányi téren valamire, aminek az elnyerésére nálam senki nem lehetett volna biztosabb. Viszont a sors mégis egy úgy hozta, hogy ne kapjam meg. Mint később kiderült hatalmas szerencsémre, mivel egy borzasztóan álszent és képmutató bagázsba kerültem volna be, ahol minden csak külsőség, fő a protekció stb., amit én utálok. Ott, abban a pillanatban én sem hittem el, hogy egy sz@r ember így tönkre vágta a terveim, és ott tényleg borzasztóan rosszul esett, de később kiderült, hogy ez életem talán egyik legnagyobb szerencséje volt. Helyette egy másik lehetőséget kaptam meg, amivel viszont maximálisan meg vagyok elégedve. Aztán hát jött a húsvét, jött megint egy ünnepi időszak, jött a pünkösd, végre volt idő a családra, volt idő ünnepelni, volt idő végre pihenni is. Sitty-sutty itt volt a nyár. Nyaralás, pihenés, felfrissülés, végre vége ennek az elég hosszú és kő kemény menetelésnek, ekkor van a szülinapom is. Aztán ahogy jött, úgy el is ment. Megint egy megpróbáltatás, ám szintén sikerrel átugrottam. Újra jönnek a hétköznapok, jön az ősz. És igen, rengeteg sikert értem el csupán az év fele alatt. Mindenszentek, újra kicsit láthattam a családot, de aztán megint menetelés. Végül elérkeztek az advent utolsó napjai, és újra karácsony. Megint pihenés, ünneplés, család stb. Aztán jött a szilveszter, majd az újév, amit boldogan töltöttem a családdal és a barátokkal. Aztán újra itt vagyunk. A közéleti eseményeket gondolom nem kell tárgyalni, mivel mindenki tudja, hogy mik történtek.

Hogy mit várok 2023-tól?

Egy az előbbinél sokkal nyugisabb, kiegyensúlyozottabb, de továbbra is sikerekben, szerencsében, örömben, boldogságban gazdag új esztendőt várok. A jó dolgokat szeretném továbbvinni az előző évből, míg a kevésbé pozitív dolgokat otthagynám.

BÚÉK 2023! Boldog új évet kívánok mindenkinek!