Húsvétkor és pünkösdkor,miért csak vasárnap és hétfő van? Miért nincs húsvétkedd,húsvétszerda,húsvétcsütörtök,húsvétpé ntek,húsvétszombat,vagy pünkösdkedd,pünkösdszerda,pünkösdcsütörtök,pünkös dpéntek,meg pünkösdszombat? Akkor 1 hétig ünnepelnénk!

Úgy van, ahogy szeretnéd.

A nagyobb keresztény ünnepeknek nyolcada van, tehát nyolc napon át ünneplik őket. Ilyen például a húsvét, karácsony, valamint egy szintig pünkösd is. Ezen nyolc napban a fő ünnephez közvetlenül kapcsolódó kisebb ünnepek vannak (pl. karácsony nyolcadában van aprószentek is).

A húsvét ünnepe a keresztény naptár szerint egészen fehérvasárnapig tart.

A pünkösd a liturgikus reform óta már kiesett a pikszisből, de előtte a pünkösdnek is hivatalosan nyolcada volt (a hagyományokban ez tükröződik is, lásd pünkösdhétfő), illetve ma is ehhez kapcsolódó kisebb ünnepek vannak pünkösd első vasárnapját követő 7 napban.

A hagyományok terén is jelen volt mindez. Például húsvétkeddkor szokás volt a "visszalocsolkodás", amikor a lányok a vicc kedvéért visszalocsolták az előző nap őket locsoló fiúkat. A fehérvasárnaphoz kötődik a komatál szokása. Karácsony nyolcadában aprószentekkor Spanyolországban elég nagy ünnepségeket tartanak. Sorolhatnám stb.

A kétnapos változat a polgáriasodással és az urbanizációval jelent meg. Az emberek a falvakból városokba költöztek, kisebb házakban laktak, városokban dolgoztak stb. A munkáltatóknak pedig nagy kiesés lett volna az összes többi munkaszüneti nap, valamint először csak a vasárnapok, majd később a szombatok mellett, még 21 napot stagnálni az évben. Ma meg már amúgy is, aki akarja, az kiveszi ezeket a napokat.

#12.

A húsvéthétfő vallásilag húsvét nyolcadához tartozik, így ugyanúgy a húsvét ünnepének része. A nagyobb keresztény ünnepeknek nyolcaduk van, ez azt jelenti, hogy nyolc napon át ünneplik őket. Ilyen húsvét nyolcada, valamint karácsony nyolcada.

A pünkösdhétfőnek vallásilag ma már tényleg kevésbé van jelentősége, de régen volt, valamint a mai napig tartanak pünkösdi ünnepi miséket még ekkor. Az 1969-es liturgikus reformot megelőzően pünkösdnek is nyolcada volt, viszont utána ez módosult, így pünkösdhétfő már a második évközi időszak része. Viszont a mai napig megemlékeznek róla a miséken, valamint istentiszteleteken, ugyanakkor a katolikusoknál előtérben van Szűz Mária, az egyház anyjának ünnepe. A nyolcad, még ma is érzékelhető a liturgiában.

A szenteste abszolút nem illik a képbe. A szenteste nem része a karácsonynak, valamint karácsony nyolcadának és a karácsonyi ünnepkörnek sem. Szenteste az advent utolsó napja, tehát karácsony ünnepét előzi meg. Viszont vallási értelemben szenteste karácsony előestéje, ahogy húsvétnak nagyszombat. Ezt hívják vigíliának. Tehát ez a "legforróbb" készülés az ünnepre. Ekkor teljesedik be az advent. Az éjféli mise pedig véget vet a várakozásnak, és elkezdődik karácsony ünnepe.

Ezeknek az ünnepeknek valóbban vannak zsidó "nagyszüleik", a húsvétnak a pészah, a karácsonynak a hanuka, a pünkösdnek a sávuót stb. Az ábrahámi vallásokban a nyolcad elterjedt. Viszont, ahogy már írtam, a polgári életben nem lenne előnyös a munkáltatók, cégek, gazdaság szempontjából, hogy a többi munkaszüneti nap, valamint hétvége mellett még 21 napot kell fizetniük. Szóval a nyolcadnak az első napja lett hivatalosan fizetett ünnep. Aki pedig szeretné, az kivehet többet is.

Eredetileg mind a liturgikus, mind a népi naptárban nyolc napon át ünnepelt ünnepek voltak. Oktávájuk volt, vagyis nyolcaduk.

A húsvétnál a mai napig így van. A pünkösd a liturgikus reformot követően a római katolikusoknál lerövidült, de más felekezeteknél továbbra is hosszabb.

A polgári naptárban azért csak a nyolcad első napja munkaszüneti nap, mivel az urbanizációval egy kicsit nehézkes lett volna összeegyeztetni azt, hogy az évben többször nyolc napon át minden leáll. Ezért született ez a kompromisszumos megoldás.