Mi az ami a legjobbá, legszebbé, legmeghatóbbá tesz egy karácsonyi történetet?

Én egyszer hallottam már nagy vonalakba egy olyan valós történetet amikor egy lány barátja jó már 20 on éves volt külföldön dolgozott és karácsonyra sem engedték őt haza mert olyan munkája volt és Szenteste amikor a csaj már elkönyvelte azt hogy a párja nem lesz ott karácsonykor váratlanul bekopogott az ajtón és amikor a csaj kinyitotta akkor olyan szinten meglepődött hogy csak sírt kb félórán keresztül és a párját ölelgette. Egyik ismerősöm ismerőse volt a lány le is írta a naplójába ezt a dolgot és blogot is írt erről ami már sajnos nincs meg, de amikor olvastam a sorokat mert egyik csaj ismerősöm mutatta hogy olvassam el akkor nekem férfiként is majdnem rám jött a sírógörcs. Már nem emlékszem pontosan a sztorira mert jó 5-6 éves sztori de annyira meghatott hogy majdnem elbőgtem magam, és egyik haverom akinek mutattam ő 1 hónap után amikor már el is felejtettem ezt de magunk közt voltunk elmondta hogy ő rendesen sírt rajta. Nem tudok többet írni már erről, de egy ilyen jellegű történetet szerintem összelehetne dobni.

Vagy például egy olyat amikor egy kisgyerek azt kívánja hogy bárcsak megismerné apukáját vagy anyukáját mert a születésénél lelépett tőle, vagy egy árva gyerekről akinek az a vágya hogy egyszer ő is családban ünnepelhessen ilyeneket simán össze lehetne dobni egy kis képzelő erővel, meg fantáziálgatással.

Szóval csak rajta :)