Gyermekkorotokban ti is máshogy éltétek meg a karácsonyt mint 18-20 éves korban?

olyan 13 éves koromtól kezdődött,hogy más a karácsony,mint 6 évesként

Én régen nagyon élveztem a karácsonyokat, igazi élnény volt 5-6 évesen és még talán 9-10 évesen is , de 13 éves koromtól kezdve egyre egyhangúbbá váltak, nem tudom hogy miért,pedig nem is változott azóta szinte semmi a családban, bár én egyre ridegebb lettem , talán ez az oka, de tény hogy idősebb fejjel mindenki másképp éli meg. A mostani karim és a szilveszteremet se mondhatnám olyan nagy durranásnak mint régen, pedig anno azokra a jó kisgyerekkori pillnatokra mindmáig szívesen vissszaemlékszem . :)

Nekem is olyan 13-14 éves koromban kezdődött, hogy nem nagyon vagyok oda a karácsonyért. Azóta már nincs is karácsonyi hangulatom se.

13-14 éves korban már én sem élveztem a karácsonyt, sőt 20 körül kifejezetten undorodtam tőle. Azonban mikor megszülettek a gyerekeim megint örömöt lelek benne.

Persze, hogy másabb volt. Együtt volt a család azóta szét ment. Most sajnos szinte már csak ott tartunk, hogy egy olyan nap mint a többi. Én sajnálom.

Nekem is teljesen más volt, talán mert hittem a Jézuskában!

nekem is más volt...bár ennek az lehetett az oka, hogy akkor anyámék még megjátszották, hogy nekik is karácsonyi hangulatuk van. most meg csak azt hajtogatják, hogy utálják a karácsonyt...holott nekem ez a kedvenc ünnepem...imádom a fát, a narancsillatot, a süti illatot a szép díszeket...de ezt lehetetlen élvezni ha mindenki szarja le. apám pl egész nap a gép előtt seggelt anyám meg ha épp nem főzött akk tvt nézet...mondhatom kellemes volt a karácsonyom -.- egyedül én próbáltam élvezni az ünnepet, de így nem sikerült -.-

Gyermekként valami titokzatos csoda lengte be az otthont karácsonykor, csak azért, mert karácsony volt. Nem volt ajándékozás, (vagy csak jelképes ajándékok, zokni, és egyéb "amúgy is szükség van rá" holmik). Azon a napon nem volt veszekedés, mindenki úgy tett, mint ha boldogok volnánk. Hagyományokhoz híven délután 4-re kész volt minden, megebédeltünk, megfürödtünk, és így kezdtük el díszíteni a fát. Aztán körbeálltuk, énekeltünk, "Boldog Karácsonyt" kívántunk egymásnak, és tényleg a szeretet ünnepe volt. Aztán átálltunk műfenyőre, nekem ott véget ért a karácsonyi hangulat. Most volt férjemmel az első közös karácsonyunk (7 évig a szülőknél tartottuk), de idén csak MI voltunk, két hónapos kisfiunkkal. Igazi fenyőt vettünk, két és fél méterest, adjuk meg a módját, sütöttem-főztem, együtt díszítettük fel hárman a fát, ajándék is volt, nem nagy, csak jelképes. DE egy ici-picit sem éreztem úgy, hogy karácsony van, csak azt, hogy több a dolgom. Meg hát, mikor már novemberben karácsonyi fényben pompázik minden, akkor talán kicsit kedvet kap az ember, de mire eljön az Advent (várakozás) vége, addigra elmúlik az érzés. Talán sokáig kell várni... Vagy a "Fehér Karácsony" hiányzik, nem tudom. De az biztos, hogy már nem tudom "gyermeki örömmel" várni... Talán ha nagyobb lesz a kisfiam, más lesz, de lehet, hogy csak színészkedni fogunk az Ő kedvéért... Hisz' Benne még él a "gyermeki öröm"...

Hát én gyerekként is elképesztően élveztem a karácsonyt, most hogy 15 vagy szerintem még jobban élvezem! :) A készülődést, a sütögetést, a dalokat, az illatokat, a hangulatot, a családot. Mindegy gyönyörű. Imádom az egészet. :)Régen ugye a Jézuska létezett, most hogynem, most is muszáj mert kisebb tesóim is vannak. Annyira öröm az egész. Én imádom! December a kedvenc hónapom. :)