Felnőttként már nem lehet szép a Karácsony?

És ezért pontoztok le?

:-)

Mindig másért szép, máshogy szép.

Nekem már csak anyukám és a pici fiam van, félek, hogy hamar el fog jönni, mikor ketten maradunk...

De a szomorúság mellett abban is meg kell majd látnom a szépet.

Nekem akkor volt igazán szép mikor a magam kedvére alakíthattam a saját lakásunkban a férjemmel közösen.

Nem volt semmi kényszer, hanem végre rólunk szólt. Elhagytunk olyan szokásokat amikre nem volt igényünk és lettek újak amik örömmel töltöttek el.

Számomra a döntés szabadsága a legszebb ajándék, és persze hogy azzal tölthettem nyugalomban akit én választottam.

Nekem egyre fontosabb a karácsony, teszek is érte, hogy szép legyen. Már novemberben ráhangolódom.

Nem tolom túl, törekszem a csendre, békére, díszekkel és ételekkel ünnepi hangulatot teremtek. Ez az időszak a pihenésről is szól, és ahogy idősödöm, ez egyre fontosabb.

Gyerekkoromban is szerettem, de akkor is visszafogottan ünnepeltünk.

Gyerekként a kötelező rokonlátogatásokról szólt meg arról, hogy apám részegre issza magát és beégeti az egész családot.

A világ legboldogabb embere lennék, ha saját feleségem, gyerekem lenne akikkel tölthetném. Így marad a testvérem családja meg anyám. De boldogtalan így sem vagyok.