Ma, gyertyaszentelőkor (gyertyaszentelő boldogasszonykor, február 2-án) meglátta a medve az árnyékát?

#1.

Sokkal régebbi a gyertyaszentelői hagyomány. A vízkeresztkor való elbontás kb. a második világháború óta terjedt el, mivel sok ember kicsi, szűk társasházba költözött és nem volt hely, ezért közvetlen a karácsonyi liturgikus időszak végével elbontották. Egy rakat templomban a most is áll a fa, többek között itt, nem messze Csíksomlyón is, de egyébként Nyugat-Magyarországon is több helyen, valamint Pécsen is.

https://www.youtube.com/watch?v=VwF6vGwyb0U

6:22-től van erről szó.

Köszönöm!

Egyébként a városomról hol tudnám megnézni? Van valami oldal, ahol városonként írnak erről? Itt jeges eső volt, markolni lehetett a kocsi szélvédőjéről a jeges, hideg volt, illetve kora délután és egy kicsit még utána is szemerkélt a hó, bár nem maradt meg, szinte még mielőtt leesett volna a földre elolvadt. Ez mire utalhat?

#3.

Kornél atya említi, hogy a templomokban mai napig élő szokás a néphagyományokból ered, mivel ekkor szentelték azokat a gyertyákat, amelyek vezették az embereket a húsvéti ünnepkör felé, a karácsonyi ünnepkörből.

A karácsonyfának az Osztrák-Magyar Monarchiában már volt hagyománya, különösen a nemesi rétegben. Egyébként az első karácsonyfákat a középkori, német templomokban állították, a bűnbeesés, illetve Jézus születésének, mint a bűnből való szabadulás játékához, ezért is van rajt alma (az örökzöld pedig logikusan jöhet, mivel Európába legnagyobb részén télen csak ezeknek van lombkoronájuk), füzér (bűnre csábító kígyó), csillag (Betlehemi csillag) stb. Később a szokást a reformációkori, német evangélikusok élesztették újjá, akik immáron gyertyákat is elhelyeztek rajta, mint a fényesség és a megtisztulás szimbóluma (egyes hagyományok szerint Luther díszítette először a karácsonyfákat gyertyával). Szóval bőven régebbi.

A karácsonyfa egyébként a paraszti házakban általában a tisztaszobában állt, a nemeseknél pedig a legelőkelőbb szalonokban, amelyeket nem használtak minden nap, ezért nem is volt bennük állandóan fűtés. De egyébként nekünk még ma is lazán zöld és illatos, pedig van fűtés, illetve a legtöbb templomban ma már van fűtés. Én szinte még nem is jártam fűtetlen, nagyobb templomban. Van ahol még a padokat is fűtik.

#5.

És ez mit vesz el az én állításomból? Semmit. A technikai fejlettség most tette lehetővé. Fűtés mellett is kiváló állapotban vannak, ahogy anélkül is.

#8.

Én tévedek? Szent Balázs napja ma van (febr. 3.). Ma, illetve a következő hétvégén, esetleg a hétvégéig a hétköznapokon lehet ilyen áldásban részesülni. Gyertyaszentelő tegnap, február 2-án volt. Szóval ez nem így van. Gyertyaszentelőhöz a gyertyák megszentelése kapcsolódik (ezeknek a lángja vezeti az embereket a karácsonyi ünnepkörből a húsvétiba). Teológiát is hallgatok, hadd tudjam, hogy mikor milyen vallási szokások zajlanak. Az ünnepek nevei pedig kisbetűvel írandók.

Akkor biztos az atya a teljesen idióta, elvégre ő tanult a kereszténység ünnepeiről is. Falusi családból származom, nálunk is mindig így volt szokás. Egyébként külföldön a viktoriánus korban kezdték el a fákat vízkeresztkor lebontani. Előtte ilyennek híre, hamva sem volt. A társasházakba költözés miatt, mivel kevés volt a hely, valamint később a fogyasztás is dobott egy jókorát rajta, mivel vízkereszt után már nem tudták eladni a díszeket, ezért kénytelenek voltak eltenni őket ilyenkor a boltokból. Magyarországon a világháborút követően, valamint a városokban más valamivel előtte is kezdett el ez szokássá válni. Később a vallásellenes kommunisták értelemszerűen ezt helyezték előtérbe.

#7.

Gyertyaszentelőkor jön ki a medve. Ennyi.