Hogy töltitek a karácsonyi időszakot?

Mi a családdal próbálunk idejében felkészülni az ünnepi időszakra, azaz a vásárlást a minél előbb elintézni.

Nyilván nem lehet mindent novemberben vagy december elején megvenni, de az ajándékokat, dekorációkat az adventi időszak előtt megvesszük.

A lakást november végén díszítjük, a Mikulás nálunk már nem olyan nagy ünnep, mint régen, csupán némi édességet ajándékozunk egymásnak.

Az adventi hétvégéken előkerül a sült gesztenye és a forralt bor, az adventi gyertyákat közösen gyújtjuk meg. Esetenként ellátogatunk a karácsonyi vásárra is.

A karácsonyi sütemények sütését egy héttel karácsony előtt kezdjük meg, belevonva a gyerekeket, igaz, nem sietünk, hanem minden nap (vagy ha az időnk engedi) sütünk egy-egy süteményt. Jellemzően mézeskalács, zserbó, kuglóf, linzer, kókuszgolyó az állandó karácsonyi sütemények.

A fát advent jellemzően 3. hétvégéjén vesszük meg, melyet december 22-én vagy 23-án díszítünk fel.

December 24-én ebédre húslevest eszünk gazdagon (sok-sok zöldséggel, töltelékkel és hússal), majd frissen készült bejglit (diósat és mákosat) eszünk hozzá másodiknak. Nem eszünk túl sokat ebédre, mert utána jön az ünnepi vacsora.

Vacsorára különlegességet készítünk a gyerekek bevonásával. Tavalyelőtt egészben sült pulyka volt hercegnő burgonyával, kelbimbóval és almaszósszal, tavaly pedig aszalt gyümölcsökkel és gesztenyével töltött hús burgonyapürével, meg valamilyen különleges szósszal.

Közvetlenül a szentesti vacsora előtt vagy után van az ajándékozás. Régen, amikor a gyerekek abban hittek, hogy a Jézuska hozza az ajándékokat, komolyabb "rituáléja" volt ennek, most viszont a nappaliba gyűlünk és egymásnak adjuk az ajándékokat, miközben valamilyen karácsonyi zene szól a háttérben.

Utána pihenünk, beszélgetünk, tévét nézünk, zenét hallgatunk, eszegettünk- iszogatunk stb.

Másnap, december 25-e ebédre a szentesti maradékot eszünk, 26-án pedig vagy rokont látogatunk vagy pihenünk.

A karácsonyfát január első napjaiban bontjuk le, mert akkor már nincs olyan hangulata.

Nálam úgy tűnik idén karácsonykor is Londonban ragadok. tavalyit is egyedül töltöttem, vagyis másnap barátokkal puboztam, de hát nem egy meghitt karácsony volt.

Az volt a terv, hogy idén hazamegyek, de hát a vírus nem engedi. Egyedül élek, szóval felesleges a fa, de valami díszt biztos szerzek. Kaját sütit meg étteremből hozok mert nem szeretek sütni.

Jó előre bevásárolok, mindenkinek figyelek az igényeire, egész évben figyelgetem hogy ki mire vágyik hogy igazán boldogok legyenek. Feldíszítem a fát, nagy örömmel becsomagolom az ajándékokat és aláteszem, majd szenteste rájövök hogy idén is mindenki letojja rajtam kívül. Se közös időtöltés, se meghitt ajándékozás (én azért kiosztom amiket vettem) mindenkit csak a kaja része érdekel az ünnepnek. A pasim elhúz dolgozni, a macskák meg szétbontják a fát.

Végül elkezdek valami sorozatot darálni, azt nézem hajnalig, amíg ki nem dőlök.

Család. Sajnos elég kicsi lett a családunk. Úgyhogy akik még vagyunk, mind összejövünk.

Kellemes szokott lenni. Nekem az egész december egy nyugis időszak. Addigra már beszerzem az ajándékokat. Ami kell sütéshez, főzéshez és nem romlandó, azt is már december elején megveszem. A boltokban a tömeget nem szeretem. De szerencsére nekem akkor már nem nagyon kell vásárolni.

Megyünk karácsonyi vásárokba, forralt borozunk, gesztenyét sütünk, és várjuk a Karácsonyt.

Minden a 3 nap együtt vagyunk. Van, aki főz. Van, aki süt. Van, aki az italokat hozza. Nincs hatféle étel és 10 féle süti. Szóval nem arról szól, hogy dögöljünk meg a konyhában, hanem tényleg arról, hogy kellemesen, együtt töltsük az időt.

Sokat beszélgetünk, hülyéskedünk. Van, amikor elmegyünk együtt színházba, ha pont van olyan előadás.