Miért nincs több húsvétos kérdés alig másfél hónappal az ünnep előtt?

A karácsony a "legfelkapottabb" ünnep, hittől teljesen függetlenül.

Ok, húsvét is a legtöbb családban kimerül a sonka-tojás kombinációs zabálásban (kis vendégeskedés és a gyerekeknek némi ajándék mellett), de azért ennek a vallási magja sokkal inkább előtérben van még, amivel sokan nem tudnak mit kezdeni.

A kereskedelemnek sem "akkora szám", mert sokkal kisebb a költsége és sokkal kevesebb féle árut érint, mint karácsonykor.

Egyrészt a nem hívő családokban a húsvét nem annyira jelentős ünnep. A legtöbben olyan értelemben nem is ünneplik, ahogy mondjuk egy hívő teszi. Akiknél nem egy sima, kiruccanós hosszú hétvége, azoknál is kimerül annyiban, hogy "nyusziünnep" a gyereknek, meg esznek sonkát két napig. Nincs is neki igazából világi töltete. A karácsonyhoz gyakran hozzáteszik, hogy "a szeretet ünnepe". A húsvétnál ilyen nincs. Erről egyszer beszélt Dr. Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató, történész is.

Másrészt az urbanizációval a húsvét kulturális, népszokásokkal kapcsolatos részei is kezdenek elhalni sok családban. Manapság alig van család, ahol mondjuk írnának vagy karcolnának tojást... Festeni még csak-csak, de nagyon sok olyan nagyvárosi család van, ahol még hagyományos menü sincs, csak vesznek a boltban csokitojást, oszt jó napot kívánok. A húsvét esetén amúgy is főleg a csokin, meg a kaján lehet max. nyerészkedni, szóval a multiknak nem érdekes.

Harmadrészt a fogyasztói társadalom nem karolta fel a húsvétot. A karácsony és a Mikulás eleve olyan időszak, amihez kapcsolódott az ajándékozás stb. Ennek hallatán nyilván minden cég szemében dollár jelek forognak, hisz ezzel széles embertömegeket lehet váráslásra sarkallni. Különösen, ha még az "akció" szót is hozzáteszik. Lazán visszahozza az árát az egész, megéri pár száz forinttal kevesebbet kérni. Különösen manapság, hogy sok családban fogyasztói ünneppé vállt, ajándékokat már nem csak a kisgyerekek kapnak a Jézuskától, meg az Angyalkától mint a nagyszüleim korában, hanem a felnőttek egymást is megajándékozzák, de nem csak kisebb szívből jövő apróságokkal, hanem TV-vel, telefonnal, számítógéppel, konyhai robotgéppel, mindenféle giccses porfogóval stb. stb. Ez megint csak egyfajta csilivili köntöst nyújt a karácsonynak, akkor is, ha vers szerűen - talán a szavak tartalmát meg sem értve - elmondjuk, hogy "nem az ajándék, hanem a szív a lényeg". Mivel a kapitalizmus ennyire kisajátította, így természetes, hogy a TV-ből, internetről és mindenhonnan már októberben, sőt, néhol már szeptemberben is ömlik a karácsonyi láz, amit egy ember sem tud kizárni, hanem őt is lázba hozza, hogy "Jajj, jajj! B@sszus, már csak pár hét és a tántikának még nincs is meg az ajándéka!".

Történelmi oka is lehet annak, hogy a húsvét miért lett kisebb ünnep többeknél, holott eredetileg a karácsonyhoz képest nagyobb volt. A sztálinista Rákosi-rendszer alatt megpróbáltak mindent kigyilkolni a kultúrából, ami valláshoz vagy népi hagyományokhoz kötődött ("a múltat végképp eltörölni"). A Horthy-rendszer alatt volt 16 munkaszüneti nap, amelyek közül több vallási ünnepekhez, népszokásokhoz vagy a mezőgazdasági időszakokhoz kötődött: [link] . A Rákosi-rendszer alatt az összes ilyet eltörölték a karácsonyt leszámítva, de azt is egy naposra csökkentették és fenyőünnepre keresztelték át (valószínűleg az ellenállás miatt, meg mert az emberek hagyományos nem május 1-én gyűltek össze ünnepelni...). Valószínűleg volt egy olyan megfontolás is benne, hogy a kereszténység legnagyobb ünnepe a húsvét, ami sokáig a kultúrában is tükröződött (nagyim mondta, hogy az ő idejében még Budapesten is hatalmas körmenetek, kirakodóvásárok stb. voltak, nagyobbak, mint adventben/karácsonykor), így megpróbálták ezt is megmásítani. Végül Kádár alatt a húsvét visszajött, de pünkösd még várhatott magára a rendszerváltást követő évekig.