Miért nem olyan a húsvét mint régen?

Mert a lányok, nők többsége utálja, hogy a locsolkodás arról szól, hogy otthon üljenek és várják a sok kéretlenül locsolkodót, akik vagy büdös kölnivel vagy hideg vízzel locsolják le őket, amiért cserébe csokit (vagy tojást, amit legtöbbször a nők vesznek meg vagy festenek ki) és/vagy pénzt várnak a férfiak. Aztán ha már ott vannak, illik őket valami apró süteménnyel vagy itallal.

Tipikusan olyan dolog, ami csak egy rétegnek volt jó, a másiknak csak felesleges és kényelmetlen macera. A nőknek ebben semmi jó nincs.

Tíz évesen locsoltak meg utoljára, azt követően vagy elbújtama locsolkodók elől vagy közöltem, hogy engem hagyjanak békén ezzel a dologgal.

22/L

Azért nem olyan, mert egyszerüen minden változik, ha te sem úgy élsz, mint ezelött 40 évvel gyerekkorodban a szüleid.

Másrészt éppen a locsolkodás ritka undorító szokás a nök számára, otthon ülni, és várni, hogy valaki"megszánja öket", és meglocsolja, természetesen jó büdös kölnivel és mindenki valami másfélén büdössel, az eredemény meg az, hogy napokig nem tudják kimosnia a hajukból, börükböl a beleivódott büzt és ezt még meg is kellene köszönni.

Hát nem, szerencsére ma már el lehet kerülni az ilyen középkori barbárságokat.

Igen, ebben igazatok van, hogy sok kellemetlenséggel jár, de régen mégis nagyon várták a lányok a locsolókat. Mert akihez nem mentek, az úgy érezhette, hogy "nincs a térképen", azaz, ő senkit nem érdekel. Ezért illett elmenni a csúnya lányokhoz is, meg a más okból problémásakhoz is, az osztálytársak közül.

És ez zárt közösségekben működött is.

Aztán ahogy az emberek költöztek összevissza, távolabbi városokba, bejött az, hogy más kulturális környezetből származó emberek kerültek egymáshoz fizikailag közel, lettek pl. osztálytársak, munkatársak, szomszédok. És ami az egyiknek egy születésétől ismert szokás volt, az a másiknak furcsaságnak, baromságnak tűnt. (Mert ugye, a locsolkodásnak, kínálásnak, viszontajándéknak is száz változata van.) Így hát a '80-as évektől egyre többen mentek el kirándulni húsvétkor, hogy ne tudjanak hozzájuk menni locsolkodni.

Aztán falura is begyűrűzött a városba járók által, hogy a falu körbejárása micsoda tré falusi szokás, és így a falusiak is leszoktak róla.

Nekem születésemtöl kedve ismert szokás volt és amióta valamennyire tudtam gondokodni, azóta utáltam az egészet.

Egész régen meg azért várták a lányok, mert akkoriban az volt a kötelességük, hogy gyorsan férjhez menjenek és szüljék tömegesen a gyerekeket, és nem akarták, hoyg öket selejtnek tartsa afalu, de akkor sem örültek annak, hogy nyakonöntik öket vízzel.

#4

A dédnagymamám (idén lesz kilencvenhárom éves) egy alföldi falun lakott és utálta a locsolkodást és nem egyszer, és nem kétszer kapott tüdőgyulladást amiért hideg vízzel leöntötték. Akkoriban mosolyogva kellett tűrniük a dolgot, más választásuk nem is nagyon volt, mint ahogy a #5-ös is utalt rá.

Neked lehet, hogy jó buli volt lelocsolni a másikat, de egyszer is megkérdezted tőle, hogy tényleg akarja-e? Akik kiskorukban utálták az egész hercehurcát az felnőttként mindent megtesz, hogy elkerülje. Így szépen kimegy a divatból... Már nem hiszik, hogy a termés nagysága függ attól, hogy hányan locsolnak, sőt, a férj sem a locsolók közül fog kikerülni...

Ha neked annyira hiányzik akkor miért nem mész? Nem tart vissza senki. Biztos van 1-2 ismerősöd akinek örömet okozhatsz a pacsulival, és megkínál pálinkával...