Mi mindent kell elintezni egy esküvôhöz? Nincs pénzem rendezvényszervezőre és félek, hogy valami kimarad,5 évesen voltam utoljára ilyen rendezvényen, már csak halványan emlékszem.

Pénz nélkül is lehet esküdni, két tanúval.

Ha lakodalmat akarsz, akkor is intézhetsz mindent egyedül.

Az én esküvőm idején még nem is létezett esküvőszervező és soha nem is voltam esküvőn. Magam intéztem mindent (párom dolozott, én nem).

Kitaláltuk a dátumot és bejelentkeztünk a házasságkötőbe. Összeírtuk, kiket hívunk meg a vacsorára, így megvolt a létszám. Utána körbejártam egy csomó éttermet, kiválasztottam, ami szóba jöhet, majd a párommal közösen választottunk, lefoglaltuk a helyet. (Fontos volt tisztázni, hogy mit vihetünk mi, mit adnak ők. Vihettünk pezsgőt, tortát, házi készítésű bort. Megállapodtunk, hogy csak a főpincér bonthat italt a vendégeknek és csak akkor, amikor valaki kér. Ezzel elkerültük azt a kedves magyar szokást, hogy rekesszámra kinyitják a sört/bort/üdítőt, amit senki sem iszik meg, viszont kiszámlázzák.) Az étterem ajánlott zenészt is, igen kedvező áron. Elkészíttettük a meghívókat, amiket az esküvő időpontja előtt kb. 2, 2,5 hónappal személyesen adtunk át a meghívottaknak (azoknak, akik a vacsorára is hivatalosak voltak). A vidékieknek természetesen postáztuk és azoknak is, akik csak a szertartáson vettek részt.

Nyakamba vettem a várost és minden utamba kerülő esküvői ruhaszalonba bementem. Nézegettem, tájékozódtam, majd barátnőimmel mentem próbálni (mivel nálunk is szűk volt az anyagi keret, természetesen béreltem a ruhámat). Mikor ez megvolt, akkor vettem meg a cipőt.

Azt hiszem, ennyi volt az egész.

Remélem, segítettem.

Mi is magunknak szerveztük az esküvőt. Pénzünk is kevés volt, ráadásul én elég hisztis voltam, hogy olyan legyen amilyet én akarok. :)

Dátum kitűzése volt az első. Utána egy komoly otthoni tervezés, hogy mit hogyan akarunk, mire van keret, mit hogyan tudunk megoldani "házilag". Utána érdeklődés a házasságkötőnél, illetve a templomban, hogy van-e időpont Volt, de még nem foglaltuk le, mert hát ugye hely is kell, meg kaja is! Aztán jött az étterem és a hely keresés. Szerencsénk volt, az étterem nagyon felkészülten fogadott, a következőkel: Leves nagy bödönben, szedj amennyit akarsz. Négy fős vegyes tálak, szedj amit akarsz róla. Éjjel látványosan, helyben melegített káposzta, pörkölt, szedj amennyit akarsz. Kávé folyamatosan termoszokban, tölts amikor akarsz. Két pincér egész estére. És mindezt úgy számolták ki árban, hogy a végén azt mondták 3500 Ft/ fő, plusz amennyi kávé fogy. (lehet hogy nem pont ennyi volt, a lényeg, hogy vendégek száma alapján határozták meg az összeget, így tudtunk számolni kényelmesen) Ráadásul ajánlott rögtön két három bérelhető helyet is, ahol már dolgoztak, és mondták, hogy ha megvan a díszítés, akkor abban a színben adják a terítőket is. Megnéztük az ajánlott helyeket, és az egyiket le is foglaltuk úgy, hogy előző estétől, esküvő napján át, másnap délelőttig. (Legyen idő díszíteni, meg utána takarítani is) Kevés volt az asztal meg a szék, de az étterem vállalta, hogy kipótolják megfelelő mennyiségűre.

Aztán mivel volt hely, meg kaja lefoglaltuk a templomot, házasságkötőt is. (mi úgy csináltuk, hogy pénteken két tanúval házasságkötő, szombaton meg a nagy családdal templom.) Díszítve csak a templom lett, ehhez a szemközti virágos segített: ismerte a templomot, tudta, hogy a templom oltárát kell díszíteni, ami a pap kérésére ott is marad "adományba", meg a padokat. Azt mondta, mondjunk egy összeget, bármit amit rászánunk, esetleg egy színt, amit szeretnénk, a többit ő megoldja. (még az autó dísze is belefért a tervezésébe.) Fotóst mi nem akartunk, utálom a beállított képeket, családban meg amúgy is hoznak legalább 10-15 gépet, mindenki fényképez, videóz. Zene megoldott volt, a fél család zenél, öcsém vállalta a buli hangulatot, retro disco stílusban :)

Így már csak kisebb dolgok maradtak:

Díszítés: Kék-sárga lufik és krepp papír füzérek a falakra , házilag készítve. Kék- sárga gyertyák az asztalokra, cserép alátéten, ellenkező színű masnival átkötve. (három kék gyertya, sárga masnival, az étterem adja a sárga terítőt alá, vagy épp fordítva, három sárga gyertya kék masni, kék terítő)

Meghívó: Megterveztem saját magam számítógépen, és egy nyomdában kinyomtatták az általam vitt papírra. (Kék papír , arannyal nyomva azoknak akik a lagzin is részt vesznek, ezüsttel azoknak, akik csak a templomi szertartásra hivatalosak . Így könnyebb volt szétválogatni a postázáshoz.)

Ruha: Embernek varrattunk egy sujtásos zakót, csak neki trapéz szárú nadrággal. Magán varrónő, örült, hogy van munkája, így olcsón megcsinálta. Nekem mázlim volt: véletlenül találtam egy szalont, amit felszámoltak. Bérleti díj árának feléért összesen 30.000 Ft-ért rám szabták, felújították és eladták nekem a kiválasztott ruhát. Kesztyűt kaptam hozzá ajándékba tőlük, abroncsot arra a hétre kölcsön adták (héten elhoztam, következő héten visszavittem) De attól sem rettentem volna meg, ha neten nézelődök. Rengetegen akarják eladni a korábban megvett ruhájukat. Semmivel nem rosszabb, mint bérelni :)

Cipő: Kínaiban vettem fillérekér, tudva hogy sose lesz rajtam többet fehér cipő :) Menyecske ruhának kolléganőm varrt egyszerű, jó fazonú piros ruhát nekem.

Italok: Nagytételben bevásároltunk a Metro-ban, sört, bort, rövidet, üdítőket. Házipálinkát kétfélét ismerőstől kaptunk. Kibérelt hely hűtőjébe bekészítve előző este, amikor díszíteni is mentünk. Aznap odajött a pincér is. Elmondtuk neki, hogy mi a dolguk: Érkezésnél egy feles pálinkát vagy rövidet kínálnak az ajtóban mindenkinek. Aztán hordják a kaját, később rohangásszanak és kínálgassák az italokat. Ennyi. Nem voltak túlterhetlve :)

Sütemény: aprósütit vettünk a Tescoban, Benei gyártmányt. Nekem az a kedvencem. Finomak, jó minőségűek, mutatósak. Kis tálakban az asztalon vehet bárki, pincér gondoskodik az utántöltésről.

Torta: Na ezt elcsesztük, mert egy kis cukrászdában rendeltük, mondtuk hogy milyet, egyszerűt, de mégis csak valami csicsásat, mert esküvőre lesz. Aznap reggel meghozták: egyszerű szülinapi torta volt... Azt hittem kitépem a hajam is... Szerencsére egyik ismerősöm hozott egy hatalmas tortát, mert ahol lakik ott divat hogy tortát visznek esküvőre ajándékba :)

Az autót ismerős adta, azt kértem nászajándékba. Cabrio Chevy volt, az orrára tett virágdísz este az asztalon csücsült előttem. Eredetileg csak a 400 fok melegtől sajnáltam, de végül jól is mutatott :)

Vendégek: nem hívtunk meg boldog-boldogtalant, csak azért mert "illik". meg mert "20 éve ők is meghívtak". Csak azok voltak ott, akiket szeretünk, akik tényleg barátok, családtagok. Így kb 70 fővel számoltunk, egy gyerekjárvány miatt végül alig 50-en lettünk.

Nászajándék: Jeleztük, hogy nem kérünk, megvan mindenünk, de ha úgy érzik, akkor lesz új-asszony tánc, eladó a menyasszony, kalapba mehet amit rászánnak...

Vőfély: NEM! utáltam, nem kellett. Nekem ne jöjjön senki az idétlen játékokkal, közhelyes kínrímes versikékkel. Nem is bántam meg :)

Végeredmény: Rengeteg munka (kb fél év!), de végül megérte. Egyszerű, nem túl csicsás de nagyon barátságos jó hangulatú bulis esküvő lett, ahol senki nem feszeng, nincsenek kötelező elemek, unalmas időhúzások... stb.