Szülők! Tényleg örültök a saját kezűleg készített ajándékoknak a gyerekeitektől? Meddig?

Kiskoromban mindig készítettem valamit a szüleimnek, nagyszüleimnek. Mindig nagyon örültek neki. 13 éves korom fele már inkább venni szerettem volna valami normálisabb ajándékot, de mégsem vettem, mert anyukám és a mamám mindig azt mondogatja, hogy ilyen szép meg olyan szép, amit csinálok, és hogy mindent, amit eddig készítettem elraktak emlékbe stb. Lassan jön a mamám szülinapja, mindig mondja, hogy ő elmegy itthonról akkor, ő aztán meg nem ünnepli hogy még öregebb lesz. Aztán egyszer mondta múlthéten, hogy ha megint csinálok valami szépet, talán marad. Szóval a lényeg, hogy állandóan mondogatják, hogy örülnek neki. De már 17 vagyok. Mindig varrok, barkácsolok vagy ilyesmi. Persze egészen máshogy, mint 8 évesen.. Kicsit hülyén érzem magam. Egyrészt nem sok kedvem van hozzá, ötletem sincs soha, meg ki az, aki ennyi idősen még mindig készítget valamit? De ha ők ennek örülnek, akkor ezt csinálom. Nem tudom, hogy tényleg ennek örülnek-e vagy csak mondják. Mert hát azt nyilván nem mondják, hogy ne csináljak többet saját kezűleg. Úgyhogy kíváncsi lennék, hogy ti, szülők, esetleg nagyszülők, tényleg úgy gondoljátok, hogy jobb egy saját kezűleg készített ajándék a gyereketektől/unokátoktól?

A férfiak részéről más, gondolom ők kevésbé vannak oda érte, vagy nem tudom, apám és papám hogy gondolja.. de ha anyának és mamának csinálok és nem veszek, akkor a férfiaknak sem.