Lehetséges lenne kifejleszteni az antianyagbombát?

> Lehetséges lenne kifejleszteni az antianyagbombát?

Elvileg igen, gyakorlatilag még jó ideig nem.

1. előállítás

Antihidrogént első ízben 1995-ben sikerült előállítani a CERN-ben. Később sikerült antideutériumot is előállítani. Néhány atomnyit, ami egy bombához édeskevés. Nagyobb antianyag atom előállítása a mai napig nem sikerült még. Persze nem kell nekünk komplett antianyag, elég, ha vannak antirészecskék. Pozitront – antielektront – kicsivel könnyebb előállítani, illetve keletkezik is magfizikai folyamatok során, de annak a tömege több nagyságrenddel kisebb, mint egy antiprotoné. Antiprotont előállítani meg szintén nem egyszerű.

Nota bene, amennyi antianyagot sikerült előállítani eddig összesen, annak az annihilációja nagyjából akkora energiát szabadítana fel, amennyi egy gyufa meggyújtása során szabadul fel.

2. tárolás

A fő gond a tárolással van. Ugye az antianyag tulajdonsága az, hogy ha anyaggal találkozik, akkor azzal együtt megsemmisül, és az tömegüknek megfelelő tiszta energia szabadul fel, ami foton formájában sugárzódik szét. Semleges antianyag esetén – antihidrogén – nehéz elszeparálni a környezettől, hiszen tökéletes vákuumban kellene tartani, hogy ne találkozzon kósza atomokkal, elektronokkal. Töltött részecskék esetén – pozitron, antiproton – a töltés miatt könnyű csapdázni az antirészecskéket kis mennyiségben, csak ott az a gond, hogy az azonos töltések taszítják egymást, minél nagyobb az anyagmennyiség, annál nagyobb erő kell egyben tartani az antianyagot.

Mivel nem kellett nagyobb mennyiségű antianyagot, antirészecskéket hosszabb ideig tárolni, így nincs is erre kidolgozott módszer, technológia.

3. szállítás

Nagyobb mennyiségben a tárolás is gondot okoz még földi körülmények között is. De mindezt szállítható berendezésben megvalósítani sokkal-sokkal nagyobb kihívás lenne. Én megkockáztatom, hogy könnyebb egy olyan berendezést a célhoz eljuttatni, ami helyben gyárt antianyagot, mint szállítható antianyag tárolót készíteni. Csak az előállításhoz jelenleg kell egy nagyobbacska részecskegyorsító…

~ ~ ~

> Hogy nézne ki egy antianyag robbantás felszíni robbanás alkalmával? Gombafelhő keletkezne mint az atombombánál?

A gombafelhőt a hirtelen felszabaduló energia okozza, amiből hőáramlási folyamatok miatt válik gombafelhő. Nota bene egy nagyobb gázrobbanás során is keletkezik gombafelhő, csak nyilván kisebb méretben. Lásd: [link]

Tehát külsőségeiben nagyon hasonló lenne a látvány.

> Lenne utóhatása, mint a sugárzás, vagy egyből megközelíthető lenne a helyszín?

Elvileg nem. Magának az annihilációnak a folyamán fotonok keletkeznek. Hogy milyen részecske annihilációja során milyen hullámhosszon azt most így hirtelen nem tudom. Nagyon nem kizárt, hogy az egészségre káros hullámhosszon is – mikrohullámú sugárzás, röntgensugrázsás, gamma-sugárzás –, de ezek a „robbanás” során keletkeznek. Utána viszont nincs, ami sugározhatna.

2*Sü! Az általad leírtakkal maximálisan egyetértek, kivéve az utolsó mondatot.

Tételezzük fel, hogy a Puzsér Róbert űr-csatahajó antiproton sugárral odapörköl egy Föld körül őgyelgő aszteroidának!

Egy nagyobb atommaggal ütköző antiproton "kiüt" egy protont az eltalált magból, ami ha nem szakad szét a felszabaduló energiától, nagy valószínűséggel béta sugárzó izotóppá válik. ( Rövid felezési idővel.)

Bocs! Túlbecsültem a radioaktív izotópok képződésének valószínűségét.

Tanulmányoztam a természetes, mesterséges izotópok táblázatát.

10% alatt van a valószínűsége, hogy egy átlagos összetételű kő meteor, és antiprotonok ütközésekor radioaktív izotópok képződnek.

Például a Si (14/28) izotóp adja a kőzetek Si tartalmának 92,28%-át antiproton, vagy antihidrogén hatására stabil alumíniummá (13/27) alakul.

> Bocs! Túlbecsültem a radioaktív izotópok képződésének valószínűségét.

A fene tudja. Ugye egyrészt kérdés, hogy itt most 1 gramm, 1 kg, vagy 100 kg antianyagról van szó. Másrészt kisebb tömegű antianyag esetén valószínű az antianyag magával a bomba anyagával fog annihilálódni. Illetve azzal a berendezéssel, ami addig az anyaggal való találkozását addig megakadályozta. Mivel nincs erre technológia, nem tudjuk, ez milyen anyagból készül.

Másrészt nem tudjuk, hogy mennyire fokozatosan szűnik meg a szeparáció az anyaggal. Meg még egy raklap paramétert nem tudunk, ami alapján el lehetne dönteni, hogy mondjuk 1 gramm antiproton annihilálódása után 2 mólnyi izotóp marad hátra, vagy 0,001 mólnyi. Illetve szintén a robbanás körülményeitől is függne, hogy mondjuk egy acél borítás esetén milyen atomoknak milyen izotópjai keletkeznének mekkora arányban.

Egy 1 gramm antianyag esetén – ami egy 42 kilotonnás atombomba energiájával robbanna fel – nem hiszem, hogy annyira sok radioaktív izotóp maradna, nem túl nagy, és nem is túl kicsi felezési idővel, ami hosszabb távon komolyabb problémát okozna sugárzás szempontjából. Egy 100 kg-os antianyagnál már azért kellene számolgatni, szimulálni, kísérleti robbantásokat végezni, hogy lássuk, mi fán terem a diófa.

(Azért a Puzsér Róbert űr-csatahajó tetszett… :-) )

#7 Bevallom nem az én ötletem, én is csak jót röhögtem:

[link]

#6 Nyugodj meg! Szerintem nem lesz antianyag-bomba következő 50 évben. Kezelésbiztonság, katonai alkalmazhatóság zéró. Ha figyelmesen elolvasod a #3 választ, megérted.

Világűrben alkalmazható antiproton sugár már más kérdés.

Mit kell ezen fejleszteni? Ha van antianyagod és érintkezik a normál anyaggal akkor jön a nagy bumm!

Előállítani is elő tudjuk ez sem kérdés.

Szóval igen működik abszolút lehetséges.

Fejleszteni azon kellene sokat hogy hogy állíthatsz elő és tárolhatsz el sokat belőle úgy hogy önmagad ne robbantsd fel. Tehát a célba juttatásig is biztonságos legyen.

Mert ha már van antianyagod az onnantól kezdve qva veszélyes mindenre és mindenkire nézve nem csak a közelben. Ha anyaggal akár a saját tároló edényével találkozik kész szétrobban ott minden és mindenki.

Ezért tökéletes vákuumban (amit nagyon nehéz tökéletesen tartani) erős elektromágnesekkel lehet távol tartani a számunkra normális anyagtól. De mi van ha kimegy az egyik tekercs vagy az áram ami fenntartja megszűnik. Esetleg egy leejtés vagy földrengés során csak kileng a tekercsek ellenére annyira hogy hozzáér a tároló edény falához? Na ez a nehézsége és veszélyessége ennek a fegyvernek.

Valószínűbb hogy magadat robbantod fel előbb vele mint hogy valakire rá tudnád dobni.

(Nem mellesleg szörnyű nagy robbanást képes csinálni már néhány gramm is belőle. Giga és Tera tonna TNT egyenértékben mérhetőeket. Csak néhány gramm! A Czár bomba "szörnyűséges" robbanást produkáló 50MT -ja bakfitty ehhez képest...)

Persze most olvastam végig az előző válaszokat miután írtam. #3 már jól leírta ezt.

#7 Szerintem alábecsülöd az antianyag erejét.