Mitől lesz egy atommag radioaktív?

Jó a kérdés, nagyon jó. 2003 előtt úgy tudtuk, hogy pl. a bizmutnak van stabil izotópja, ez volt az utolsó elem a periódusos rendszerben, amelynek volt stabil izotópja. Aztán kiderült, hogy még sincs, és erre azért nem jöttünk rá előbb, mert bazi hosszú a felezési ideje (~ 10^19 év), ami kb. milliószor több, mint amennyi idős jelenleg az univerzum.

Akkor most a bizmut stabilnak mondható, vagy sem? Szigorúan véve nem az, de emberi szempontból kvázi mégis stabil, mert annyira hosszú felezési idejű, annyira gyengén sugárzó, hogy semmi jelentősége jelenleg az emberiség szempontjából a radioaktivitásának. Szóval leginkább amolyan "határizotóp", valahol a stabil és a nem stabil között helyezkedik el félúton (már ha lehet ilyen kategóriába sorolni).

A bizmutból kiindulva elképzelhető, hogy egyetlen elem sem stabil, csak a ma stabilnak tartott elemek, izotópok olyan hosszú felezési idővel rendelkeznek, hogy azt kimérni nem lehetséges a jelenlegi technológiai fejlettségi szintünkön.

"egyetlen elem sem stabil, csak a ma stabilnak tartott elemek, izotópok olyan hosszú felezési idővel rendelkeznek, hogy azt kimérni nem lehetséges a jelenlegi technológiai fejlettségi szintünkön."

Valószínűleg nem azok.

Még a protonoknak is sejtik a bomlását csak nagyon hosszú idő elteltével.

Itt a stabilitása résznél:

[link]

A neutronokról meg tudjuk hogy nem stabilak.

Az összes atommag ezekből épül fel.

Bár ilyen szempontból meg pont hogy stabilizálják egymást, legalábbis bizonyos tömegszámig. Hiszen a kis tömegszámú elemek közt nincs radioaktív és a neutron sem bomlik le bennük hiszen nem szabad neutronról van szó.

A nagy tömegszámúak meg bomlanak, izotóponként is máshogy.

Ebből kiindulva valószínűleg a vas a legstabilabb elem az univerzumban. Ez az energiát adó fúzió felső határa is, a vas és ami fölötte van már nem ad energiát ha fuzionál!

Tehát az energetikai minimumon van. És ha valami energetikai minimumon van az onnan magától (spontán) már nem fog elmozdulni.

Szigorú értelemben véve minden anyag radioaktív, hiszen kozmikus időben bár, de előbb-utóbb lebomlanak.

Hétköznapi értelemben véve azokat az anyagokat nevezzük radioaktívnak, amelyek a "szemünk láttára" ontják magukból a részecskéket.