Miből származik eredendően a sok só az óceánokban? Miért a só az, ami nagyságrendekkel több van a vizekben oldva?

"Miért a só az, ami nagyságrendekkel több van a vizekben oldva?"

Mint mi más? Vagy csak én érzem befejezetlennek a mondatot.

Sóból is többféle van. Van a konyhából jól ismert nátrium-klorid, és a kissé más ízű magnézium-klorid.

A sók az évmilliárdok során a kőzetekből kerültek a folyók közvetítésével a tengerekbe, óceánokba.

Onnan már nem folyik sehová se a víz, párologni viszont elpárolog vissza a légkörbe. Ezáltal ott marad a só a tengerben. Tehát: A só koncentrációja idővel nőtt, de a tengereket alkotó víz mennyisége nem.

Eredmény: töményebb sóoldatot kaptunk :)

[link]

A kezdeti ősóceánban rengeteg vas is volt oldva. Aztán megjelentek a fotoszintézisre képes élőlények, oxigént juttattak a környezetükbe, az oxigén pedig szépen elreagált vas-oxiddá a vízben, leülepedett, és ebből lettek a hatalmas rozsdavörös sávos vasérc telepek.

Szóval kezdetekben voltak fémek is a vízben (tulajdonképp a nátrium is egy fém) de azok az oxidatív körülmények közt elreagáltak.

Ha végigfutod a Föld kérgének anyagösszetételét, nem sok más dolgot találsz a nátrium, magnézium, klór, kálium, kálcium, kén vegyületeken kívül, melyek hajlamosak lennének jól vizes oldatba kerülni.

Pl: Lehet hogy rengeteg szilícium és szilícium vegyület van a kéregben, de az nem szeret oldódni.

Ellenben a kalcium, nátrium, és magnézium sókkal.

Szóval itt az oldhatóság a kulcs.

Ezek az anyagok a legjobban vízoldékonyak, vízben pedig szépen disszociálnak.