A hidrogénbombában gyakorlatilag az energia miatt fellépő perzselő hőn és lökéshullámon kívül csak az a tartósan szennyező, amit a fúzió érdekében használt radioaktív töltet okoz?

Elvileg úgy lenne nagyrészt ahogy a kérdésedben szerepel, de "gyakorlatilag" és "némileg" azért bonyolultabb a helyzet:

[link]

Lásd a "Hidrogénbombák" c. részt.

"Vagy van tartósan káros hatása a hidrogénfúziónak?"

A "hidrogénfúziónak" (pl. proton-proton ciklus) maradó radioaktív terméke nincs, de:

Lásd:"Fúzióval felerősített fissziós bombák"

Amint a fentiekből kiderül "gyakorlatilag" nem olyan egyszerű a helyzet, mint amit a "mainstream" "ismeretterjesztés" sugall. :)

dellfil

Na itt azért van még mit pontosítani az előzőek válaszán is.

A kiinduló radioaktív anyagok valóban az atombombában koncentrálódnak.

De az olyan fissziós és fúziós bombáknál ahol Tríciumot használnak ez sem igaz már, mert a Trícium maga is radioaktív, és nem feltétlenül vesz részt a reakcióban a 100% -a. Ami azt jelenti hogy nem semlegesítődik 100% -ban, így elenyésző mértékben ugyan de direktben a bombák ezen része direktben is képes szennyezőt kiadni.

De ez mind semmi ahhoz képest amit a neutronok generálnak robbanás közben.

A H bombát az atombomba felrobbanása során néhány nanosecundumig még egyben kell tartani hogy a fúzió is lemenjen, ehhez egy erős burkot használnak.

A fisszióban (de a fúzióban is kicsit) az atombomba neutronjai jelentős szerepet játszanak!

És maga a fúzió is generál szabad neutronokat.

Ezért egy neutronpajzs is körbeveszi az egészet.

És persze a közeg is körbeveszi legyen az víz levegő vagy föld.

Namost ezek a neutronok behatolnak az anyagba és némelyik az egyes atommagokhoz csapódik. Így izotópok jönnek létre amelyek viszont többnyire radioaktívak is.

Tehát jószerivel radioaktív lesz a bomba anyaga, a neutronpajzs és a burok is na meg a közvetlen környezetben lévő anyagok atomjai is (föld víz, levegő).

És ehhez maga a fúzió is jelentősen hozzájárul!

//

Bónusz az előbbihez:

Az olyan bombát amelyen nincs neutronpajzs neutronbombának nevezik, a robbanó ereje jelentősen kisebb (ugyanakkora mennyiségű kiinduló anyagok mellett), viszont a pusztító hatása meg nagyobb pont az elszabaduló neutronok miatt.

Ha speciális neutronelnyelő pajzsot tesznek rá akkor meg lehet pl kobaltbomba.

//

Van még egy bibi a kérdésben amit a felsorolásból kihagytál:

"az energia miatt fellépő perzselő hőn és lökéshullámon kívül " -> na meg a jelentős gamma és röntgen sugárzáson kívül, amit "prompt" sugárzásnak is nevezhetünk. A felvillanás pillanatában 1-2 sec erejéig ez a leg erőssebb pusztító hatása a bombának.

Bizonyos távolságon belül mindent megöl azonnal még mielőtt bármi más odaérne.

De ha nem is halt meg azonnal valami vagy valaki, és még azt ezt követő nyomás és hőhullámot is túléli, akkor is meghalhat ennek a felvillanásnak az utóhatásaitól ha kellő dózist kapott!

Szóval maga a felvillanás sem egy vidám dolog. A gigantikus látható fény mennyiség csak töredéke amit a mellé sugároz ki nem látható tartományokban!

És kis mértékben ugyan de a gamma sugárzás is radioaktívvá tud tenni környezeti anyagokat!

Szóval a kérdésedre a válasz az hogy NEM. Nem csak az.

Az atom és hidrogénbomba gamma és neutron sugárzása is jelentős mennyiségű tartós radioaktív anyagot generál.

Így a kiinduló anyagok hasadvány termékei + a generált anyagok szennyezőek.

(Több olyan baleset is volt kísérleti robbantások során amikor nem kellően vették ezeket a dolgokat figyelembe.)

Annyira azért nem kell aggódni, Hirosima és Nagaszaki évek alatt újjáépült ugyanazon a helyen. Köszönik jól vannak.