Az Ősrobbanás által kidobott anyag gömb alakú térrészt foglal el?

Nem gömbalakú térrészt, hanem a táguló teret.

Több értelme van a görbült téridő alakjáról beszélni, ami egy 4-dimenziós körte forma.

Az Ősrobbanás által kidobott anyag nem térrészt, hanem a teret foglalja el. A térnek nincs "alakja" abban az értelemben, ahogy mondjuk egy almának vagy egy kockacukornak van.

A "világegyetem alakja" egy ma is vitatott tartalmú fogalom.

A csillagászok jelenleg 3 esetet tudnak elképzelni a tér görbületére. Az egyik, az euklídeszi geometriának megfelelő sík, aminél a tágulás a végtelenbe tart, állandó sebesség mellett. A másik felfogás alapják a világ gömbszimmetrikus, a tágulás gyorsuló, és a központja valahol a 4. dimenzióban lehet (ekkor nem az idő a negyedik dimenzió). A harmadik felfogás alapján a világegyetem egy nyeregfelületre hasonlít, mely végtelen, és a tágulás lassul.

Viszont az ősrobbanást sem úgy kell elképzelni, hogy "volt egy pici gólyó, ami aztán felrobbant", hanem valami olyasmi módon, hogy az összes barionos (rendes, látható, stb.) anyag és a sötét anyag egy végtelen sűrűségű világegyetemben létezett, majd egyenletesen kezdett el tágulni (adiabatikusan), ezért állandó most is az anyagsűrűség. A világegyetem mai sűrűsége a következő anyagokból áll össze: 72% a vákuum energiasűrűsége (emiatt gyorsul a tágulás), közel 28% a CDM (hideg sötét anyag), valamint a nagyon pici barionos ("valódi") anyag alkotja. :)

19L