IPhone készülékek polarizációja hogyan működik?

Próbáltad 45 fok alatt nézni polárszűrőn át?

Nekem eddig az a tapasztalatom, hogy ebben a szögben szokott állni a polárszűrő, éppen hogy se a függőlegesen, sem vízszintesen tartott telónál ne nagyon zavarjon be.

Amúgy nem sötétedik el teljesen, gondolom nem 100%-os a szűrés.

> „Valamint az OCA és LOCA között mi a különbség?”

Ez tűnik a legegyszerűbbnek: [link]

Ezek szerint a LOCA az folyékony, optikailag tiszta ragasztó, amivel a kijelző rétegeit összefogják. Az OCA-nak nem találtam kapcsolódó jelentését, de valószínűleg annál nem kitétel, hogy folyékony legyen (még ha általában nagy valószínűséggel az is). Szóval az a különbség, mint a ragasztó és a folyékony ragasztó között.

> „Illetve egy kis felvillágosítást kérhetek a polarizációról zanzásítva?”

[link]

[link]

A hullám energia terjedése a térben (úgy, hogy közben az anyagok nagyjából a helyükön maradnak, illetve az elmozdulásuk jóval kisebb, mint amilyen messzire az energia jut). Ez például úgy történhet, hogy valamit megváltoztatva egy adott helyen, az a környezetében is változást okoz. Például ha egy kötél egyik pontját arrébb húzod, akkor mozdul a kötél többi része is. Ha hirtelen csinálod, akkor akár az egész kötél, és meg tudod nézni, hogy halad a hullám. Itt a kötél kitérése viszi az energiát. Vagy például ha megrezgetsz egy membránt a levegőben, akkor a levegő molekulái térnek ki, lökik meg a mögöttük levő molekulákat, és viszik a hangot. Ha megnézed a két példát, az egy lényeges különbség, hogy a kötélnél a hullám a kötéllel párhuzamosan halad, és a kitérés a kötélre merőleges, a hangnál pedig a molekulák abba az irányba térnek ki, amerre a hang terjed. Ha a hullám terjedése párhuzamos a hullámot vivő valami kitérésével, akkor „longitudinálisnak” hívják, ha ezek merőlegesek, akkor „transzverzálisnak”.

Most jön a lényeg, hogy ha a térben vagyunk, akkor egy vektorral párhuzamos vektor iránya egyértelmű, viszont ha merőlegesek, akkor a második vektor iránya végtelensokféle lehet, akármilyen abban a síkban, aminek az első vektor a normálisa. Ezt az irányt hívják a transzverzális hullámok polarizációjának.

A fény is egy hullám, amit a térerősség és a mágneses indukció rezgése visz tovább, mert ezek hasonlóan gerjesztik egymást, mint ahogy a kötél egyik pontját arrébb húzva a kötél szomszédos pontjai is arrébb mennek. Ráadásul azt is be lehet látni, hogy ezek merőlegesek a fény terjedési irányára, tehát a fény is egy transzverzális hullám, így van egy polarizációja. Ezt általában a térerősség vektor irányának vesszük (lehetne a mágneses indukció irányának is, de ez a választás, és gyakran kényelmesebb is, mert az elektromosság általában könnyebben „megfogható” valami, mint a mágnesség).

A fénynél van még egy probléma, ami a kötélnél nincs: általában több irányba terjed a térben, illetve a fénynyaláboknak van egy kiterjedése. Tehát egy fénynyalábot, ami a szemed felé halad és átfér a pupilládon, úgy kell elképzelni, mint ha sok kötél lenne, amik egymással párhuzamosan futnak, és simán lehet, hogy minden össze-vissza irányokban mutat a kitérés. A fény akkor polarizált, ha minden hullámfrontja mentén (tehát a nyalábra merőleges síkokban) a térerősség minden pillanatban ugyanúgy, rendezetten áll. Ha az összes hullámfrontban – előjeltől eltekintve – egyformán állnak, akkor lineárisan polarizált, és ezt könnyebb elképzelni, de lehet az is, hogy az egyik síkból a tőle kicsit arrébb levő síkba érve az összes kicsit elfordul, ez a cirkuláris polarizáció.

Még azt érdemes megjegyezni, hogy a lineáris polárszűrők a térerősség egy magukkal párhuzamos komponensét választják ki, tehát ha egy lineárisan polarizált fény polarizációs irányára 45°-os szögben beteszel egy polarizátort, akkor az csak a magával párhuzamos komponensét engedi át a fénynek, és 1/gyök(2)-szeresére csökkenti a térerősség nagyságát, azaz felére a fény intenzitását (ami a térerősség négyzetével arányos). Ha megint beteszel egy polarizátort az eredeti irányra merőlegesen, akkor az megint felezni fogja az intenzitást, de még mindig lesz átmenő fény. Ha sok polarizátort teszel be egymás után, mindig csak kicsit forgatva, akkor az intenzitást nagy részét meg tudod őrizni, és közben elforgatni a polarizációt. Az LCD-ben a folyadékkristály „félig-meddig” rendezett molekulái pontosan ezt csinálják. Elektromos jelekkel lehet szabályozni, hogy mennyire forgassák el a fényt, és ha a kijelző legkülső polarizátorára merőlegesre forgatják, akkor a pixel sötét lesz, ha vele párhuzamosra, akkor világos.

Meg mivel ott van az a polarizátor, ezért nyilván polarizált fény jön ki belőle, így azt egy extra polarizátorral el tudod tüntetni meg megjeleníteni.

Hát… Így zanzásítva valami ilyesmi.

> „Olyan kérdésem lenne, hogy az iPhone készülékekben milyen polarizációs filmréteg van?”

Ez egy jó kérdés. Esetleg nézd meg sima mozis szemüvegen át is (ugye az IMAX-es szemüveg is lineárisan polarizál, viszont a sima mozis szemüvegek cirkulárisan). Itt nyilván azt kell figyelni, hogy a bal vagy a jobb szemnél sötétül el. De nem sok reményt fűzök a dologhoz, mert valahogy ezt nehéz elképzelni, így cirkulárisan működjön az LCD.

Ha Wadmalac ötlete sem jön be, akkor még az jut eszembe, hogy esetleg pixelsoronként váltogatják, hogy milyen irányú a polarizáció, de technológiailag ez is hatalmas és felesleges bonyolításnak tűnik. (Mondjuk így polarizált szemüvegben is hasonlóan látszana a képernyő…)

De szerintem az a legvalószínűbb, hogy egy 3. válasz a helyes. Remélem, majd valaki lerántja a leplet. (Amúgy mintha másmilyen mobiloknál is tapasztaltam volna a jelenséget, szóval nem biztos, hogy csak az Apple csinálja így. Meg ahogy rákerestem, azt írták, hogy az Apple is lineárisan polarizált fénnyel működik, lehet, hogy régebbi/másmilyen modell.)

Összegezve: passz.

Na, létezik az effektus: [link]

És az OLED lesz a válasz valahogy…

[link] illetve [link]

De ebbe még nem éltem bele magam annyira, mint az LCD-be. (Illetve Wadmalaccal röviden konzultálva arra jutottam, hogy jól éreztem, és tényleg „nehéz elképzelni, így cirkulárisan működjön az LCD”. Az csak lineárisan polarizált fénnyel megy.)