A Paksi atomerőmű nagy veszélyt jelent a környezetre? Veszélyes atomerőműben dolgozni?

Az ottani üzemzavarok lehetséges következményei valóban jóval meghaladják egy pékség leégésének vagy egy asztalos elszabadult körfürészének veszélyét, de éppen ezek miatt jóval szigorúbbak az előírások is. Minden veszély olyan mint más ipari létesítményben: égés, törés, CO2 stb.

Egy eltérő tényező van, a radioaktív anyagokból eredő sugárterhelés, amit meglehetősen kekec módon ellenőriznek és tartanak nyilván. A doziméter nem viselése a Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat rendkívül súlyos megsértése, és 30 napos kitiltást von maga után, ugyanez a nem megfelelő viselésre 10 nap. A kötelező egészségügyi ellenőrzések, a cigiről leszoktatás erős támogatása, a sport támogatása miatt az atomerőművi dolgozok egészségügyi kilátásai jobbak az átlagnépességnél.

Az erőmű évente 50-nél több ún. eseményről számol be az Országos Atomenergia Hivatalnak, ami értékeli az atomerőmű által hozott javítóintézkedéseket, és azokat súlyosságuk szerint visszaellenőrzi. Ennél sokkal több eltérést vizsgál meg a PAE házon belül és sok lehetősége van nemzetközi tapasztalatok cseréjére is.

#3 hülyeséget beszél, mert a PAE az elmúlt években, amint az EU-ba belépéshez is, sok biztonságnövelő intézkedést hajtott és hajt végre. Ez nem egy 30 éves VW és nem is egy mai Mercédesz, hanem egy mai Mercédesz 15 év múlva.

A reaktortartály, a primerkör és annak elemei ésszerű költségkeretek közt nem cserélhetők. De egyébként ezek is cserélhetők. Minden más akár megtérülően is cserélhető. Ilyen volt pl. a szekunderköri nagynyomású előmelegítő.

Biztonságos atomerőmű nem létezik, mivel túl kevés a tapasztalat. Azért nézzük csak meg Murphyt, ami egy k* nagy igazság, hogy ami előfordulhat, az elő is fordul, egyrészt, másrészt nézzük meg, mivel hirdetik az új megoldásokat, mindig azzal, hogy olyan, ami utoljára volt, olyan ezzel már nem tud előfordulni. Minden technológiával így van ez, a biztonsági intézkedések a katasztrófákat követőek, csak míg mondjuk villanyszerelésben van 120 évszer százmillió háztartásnyi tapasztalat (autógyártásból is hasonló számok), addig mennyi atomerőmű épült?

A másik oldala ugyanennek, hogy.a rendkívül egyformátlan megoldások közepette túl ritkán vannak balhék ahhoz, hogy abból tanulni lehessen, és így egy vegyes összetételű, okos gárda, akik kipihenten érkeznek munkába, mert a fizetésük elég a két gyermek egyetemre járatására, lenne képes eddig még nem volt eseményeket értelmezni, de ez meg nincs, mert jön a közgazdász, és azt mondja, éjszaka nem kell reaktorfizikus, majd írtok egy 10 oldalas brosúrát és tartotok egy hetes továbbképzőt a gőzösnek vagy az elektromosnak, és ezzel mennyi munkabért spórolunk. Aztán így állt elő az, hogy a kivitelező fordítva kötötte be az állásjelző segédérintkezőt, és noha az egész erőmű rengett a talpazatán, a diszpécser meg volt győződve róla, hogy minden rendben van, hiszen a hűtővezeték szelepe a jelzőlámpa szerint nyitva van. Vagy emlékezzünk a 2006-os, Európa elektromos hálózatát megrengető üzemzavarra, amelyik úgy kezdődött, hogy egy német operátor utólag azt mondta, "ilyen helyzetben be szoktuk kapcsolni a sínáthidalót" - aztán még Marokkóban is sötét lett. Ez ugye nem atom, de ezek elvi kérdések.

Sztrogoff, ez nem így működik.

A veszélyes esemény valóban nem zárható ki. De a bekövetkezési valószínűséget nem érdemes felnagyítani nem létező mértékűre, az egyszerűen paranoia.A ház is összedőlhet éjjel, amíg alszol. Hányszor ellenőrizték?

Továbbá a "közgazdász" vagy más valóban mondhatja, hogy nem kellenek bizonyos szabályok, ellenőrzések. De azzal a tudattal kell mondania, ha emiatt valami nagyobb baj bekövetkezik, az összes haláleset a nyakába fog szakadni. Mindenki azt fogj mondani, ha ő befogta volna... És ez nagyobb meggondolásra készteti, mintha tudná, hogy kirúgják.

A környezetről

A környezetre a legnagyobb veszélyt a CO2 kibocsátás jelenti. Az atomerőmű pedig az egyetlen erőműfajta, ami időjárástól független, zsinóráramot tud előállítani CO2 kibocsátás nélkül. Normál üzemben az atomerőmű radioaktív kibocsátása elhanyagolható. Baleset persze nem zárható ki, de a kockázata sokkal alacsonyabb mint a fossziliseké.

Úgy érdemes a dolgot összevetni, hogy az atomerőműből nagyon kis eséllyel (valami baleset folytán) kijöhet valamennyi radioaktív anyag, amitől valahányan megbetegedhetnek, illetve meghalhatnak.

A fosszilis erőművek viszont normál üzemben is szennyezik a levegőt. Érdekes, hogy erről ritkán van kérdés, de ezrek halnak meg évente(!) a levegőszennyezés következtében. Rosszabb, mint ha minden évben történne egy csernobili szintű baleset. Mondjuk erről nem csak a szenes erőművek, hanem a fatüzelés és a dízelautók is jócskán tehetnek.

És ott van még a globális felmelegedés, ami - ha nem kezdünk vele valamit - szinte biztosan romba dönti a ma ismert civilizációt. Minden egyes kWh amit CO2 kibocsátás nélkül állítunk elő áldás a környezetre és végső soron az emberiségre nézve.

Az atomerőműben dolgozásról

Egy atomerőműben kb. annyira veszélyes dolgozni, mint akármelyik másik nehézipari létesítményben. A legnagyobb veszélyforrások a magasban dolgozás, a zárt térben történő munkavégzés, nehéz gépek kezelése, a magasfeszültség.

Ezeket a kockázatokat mindenféle védőeszközzel és szabályokkal igyekeznek mérsékelni. A primer körben mindenhol kötelező a munkaruha, a kesztyű, a sisak viselése. Zajos helyen kötelező a füldugó vagy a hallásvédővel felszerelt sisak. Pakson talán nem de van olyan atomerőmű ahol kötelező a védőszemüveg viselete. Ha magasban dolgozol kell a heveder, ha zárt térben, akkor kell oxigénmérő, stb. Csomó hasonló szabály van és ezeket nagyon komolyan be is tartják.

És persze ott van a sugárzás, de ahogy #4-ben már írták, az elszenvedett dózis mértékét nagyon szigorúan mérik és felügyelik. Leegyszerűsítve 20 mSv évente amit egy atomerőműben maximum kapni szabad. Ez egy olyan érték amiről nagy bizonyossággal tudjuk, hogy senkinek nem lesz tőle baja sem rövid, sem hosszú távon. Ha véletlenül tényleg emel valamennyit egyes rákfajták kialakulásának esélyén, azt bőven ellensúlyozzák a rendszeres és kötelező szűrővizsgálatok. Úgy tudom, hogy emiatt az atomerőműben dolgozók ritkábban is halnak meg rákban, mint a lakosság többi része.

Elég egyszer egy rosszul kivitelezett kazettát beletenni ebbe a klozettbe és ezektől a bólogatós barmoktól megy a levegőbe az egész.

2003-as incidensnél is valami ehhez fogható történt csak a hűtőtartályokkal.

#6, most látom, milyen hülyeségeket írtál.

Mi az, hogy nem létező mértékűre felnagítás? Én nem vagyok nukleáris szakember, csak villamoskodom, nyolcvanezer olyan esetet tudnék mondani, amikor hihetetlen, hogy nem lett baj, és pont ugyanennyit, amikor pont úgy alakult, hogy baj lett.

Az meg, hogy a közgazdász felelősnek érezné magát, hát ez rémesen átgondolatlan ismét. Mitől lenne az az érzése?

Az általam leírt eset a segédérintkezővel az nagyjából a Three Mile Island atomerőmű, agyarázd el a tulajdonosnak, aki nyilván igen sokat bukott hírnévben és dollárban, hogy ide kár lett volna rendes embereket alkalmazni.