Hogy volt elég barlang az összes ősembernek?

Kedvelt témám. :)

Hogy volt elég? Úgy hogy ez a barlangban lakás egy meghaladott elmélet, sőt már az 1980-as években megértették a régészek, hamis ez a kép és egyre több nyílt terepi leletet és lakóépület maradványt is találnak. Persze laktak barlangokban is, csak nem az volt az elsődleges lakóhelyük. A barlangok védettebbek voltak az erózió bomlasztó és betakaró hatása elől, mintegy felszínen maradtak a leletek, vagyis sokkal inkább. A barlangok klímája és kémhatásai is kedvezett a leletek állapotának, ráadásul földműveléssel sem tették tönkre. A barlangok szerepe lehetett csak rituális szerepű vagy ideiglenes szállás az év egy időszakában, de akár utazók is használhatták.

Többnyire az erdőkben és nyitottabb helyeken laktak és bizony az említett veremház teljesen használt volt több változatban is, attól függően mennyire volt a földbe mélyítve és milyen falakkal és tetővel volt kiegészítve.

Listaszerűen amiben laktak: barlang, sátorszerű szerkezet fából vagy mamut csontból, alacsonyabb falak kőből vagy magasabbak fa cölöpökből, és mindez befedve.

Találtak 176 000 éves neandervölgyi építményt és érdekes módon barlangban (Bruniquel Cave, France), ahol is cseppkövekből alakítottak ki köröket és ilyeneket. Érdekes lenne látni egy rekonstrukciót róla, mert valószínűleg volt ott is még ez meg az.

Néhány kép ami régészeti parkokban rekonstruált őskori épületeket mutat be.

[link]

Skara Brae, ez Skócia. Itt alacsony kőfalak vannak földbe mélyítve , de egész kis település. A tetőzet természetesen nem maradt meg.

https://www.youtube.com/watch?v=1pvJ9_Q88Y0

Itt drón felvételen látszik milyen klassz kis telep.

[link]

Nem tudom a linkek mennyire törnek szét, akkor google: reconstructed stone age house.

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

[link]

Itt még egy jellegzetes kép, jól látszanak a cölöpök helyei. 177 oldal a dokumentumban.

[link]

Kedves #7, 300 éve, 1700 körül hatalmas katedrálisok álltak. A maják ma is látható precíz építményei akkor már 3-500 éve megvoltak. A piramisok 4-5 ezer évesek. Az asszír birodalomban 7-10 ezer éve hatalmas paloták álltak.

Amire te gondolsz, az 10-50 ezer évvel ezelőtt volt.

De az se mindenütt.

Az óriási templomok és kastélyok tényleg a gazdagoké voltak. Az megtévesztő ebben szerintem, hogy ma a tégla teljesen általános építőanyag és ugyan viszonylag régen kitalálták (égetett tégla i.e.3000), de az elterjedése, hozzáférhetősége az nagyon megint más. A különféle dolgok feltalálása és elterjedése egész az általános felhasználtságig az nagyon változatos időrendet mutat. Nem úgy kell elképzelni, hogy kitaláltak valamit és egyenletesen, lineárisan elterjedt. Jó példa erre a bronz feltalálása, azt is feltalálták már i.e. 5000 körül és a bronzkor mégis később volt, i.e. 3300–1200-ig.

Ilyen a tégla is. Eleinte napon szárított téglát használtak, később találták ki az égetett téglát (i.e. 3000) ami sokkal tartósabb. Az előállítása körülményesebb és drágább is volt, ezért csak a gazdagoknak volt ilyen épülete, de mellette is inkább faragott kőből építkeztek, már a tehetősebbek. Mert azokat a köveket vagy égetett téglákat egyenként készítették kézi munkával, se termelékeny nem volt, se olcsó.

Magyarországon az 1500-as években volt ugyan kőépület, csak nem mindenkinek, és tégla is volt csak az se mindenkinek. Bizony a többségnek sokkal egyszerűbb alapanyagokból épült a háza. A legáltalánosabb a vályog, a fa és a vesszőből font tapasztott falak voltak. Az építőanyagok meg tájanként változtak a szerint, ami ott rendelkezésükre állt. Akkoriban olyan építkezési módok voltak elterjedtek, amik ma már nincsenek is használatban. Ma is van különbség az óriási és luxus házak és a többségi között, ez régebben is így volt. Kisebb falvakban még templomot is építettek nádfallal tapasztva. Az 1500-as években egy jobbágy háza, ha jobbféle volt is, akkor is egy konyha és egy szoba volt. Ez volt a ház. Ha még egy istálló is volt hozzá az már extrának számított, persze jobbágy körökben. Ezek úgy néztek ki, hogy belépve a konyhába jutottunk és ez volt többnyire a kisebb, és innen befelé nyílt a nagyobb hálószoba. Bútorok se nagyon voltak akkoriban, volt egy asztal háromlábú kisszékekkel, és talán egy láda a dolgaiknak. Meg volt ágyuk, de a szegényebbeknek csak valamire rátett lécek voltak az ágy. A szegényebb jobbágyoknak istállójuk sem volt és éjszakára bevitték a kisebb állatokat. Elmaradottabb vidékeken félig vagy teljesen a földbe volt süllyesztve a házak fala és 1500 körül Magyarországon. Szintén 1500 körül alakultak ki a gazdag parasztok, addig a földművesek az ország 80-90%-a körülire tehetők. A városokban csak a polgárok, kézművesek és ilyenek éltek, jobban is mint a földművesek.

Amik nagyjából az őskorban már kialakultak építkezések azok a többség számára sokáig meg is maradtak. Méghozzá a középkorig, sőt ameddig az égetett tégla gyártása nem vált tömegessé, az pedig az 1700-as években volt. Addig ritkának számított az égetett kerámia tégla.

És ennél is meglepő, mint a bronz esetében is, hogy égetett téglát mégis nagy mennyiségben használtak már i.e. 2400-ban, Mohenjo-daro-ban. Mohenjo-daro egy 40 000 lakosú város volt, az egész ahogy van égetett tégla építkezés volt, kutakkal, fürdőszobákkal, víztározókkal, illemhelyekkel, szemétgyűjtőkkel, szennyvíz elvezetés az utcákon kőlapokkal fedett csatornákban. Ezt a Római birodalom csak időszámításunk kezdete tájékán volt képes megvalósítani. És valamiért mégis sokkal később vált elterjedtebbé a kerámia tégla.

medence Mohenjo-daro:

[link]

Néhány példa magyar építkezésre, de ez volt jellemző Európa szerte.

6. ábra. Kéthelyiséges, egybejáratú, földfalú ház, épült 1912-ben, Gyeke (Szolnok-Doboka vm.): 1. ház; 2. konyha; 5. tornác

[link]

23. ábra. Késő középkori alföldi lakóház rekonstrukciója. A szobában kályhás kemence, a konyha felett szabadkémény.

[link]

innen:

[link]

Pár idézet.

"A magyar paraszti építkezésben egészen jelen századunkig a fa és a föld volt a meghatározó építőanyag.

A középkor végétől – Közép-Európában általában a 15. századtól – egyre inkább tapasztalható a földfalak terjedése, az Alföldön a 18. században már általánosnak mondható...

A 19. század végén és a 20. század elején a magyar parasztházak legnagyobb hányada földből épült."

MAGYAR NÉPRAJZ /

ÉPÍTŐANYAGOK ÉS SZERKEZETEK AZ ÉPÍTMÉNYEK FAJTÁI

[link]