Mi igazából az idő?

"Az időt ha nem tudod mérni, viszonyítani semmihez a semmiben SZERINTEM akkor is "telik" "

Nos, színtiszta fizikai megközelítésből nem.

Persze a semmi alatt nem az űrt értve, hanem a totális semmit, ahol nem simán vákuum van, de még a szubatomi aktivitás, kvantumhab stb. sem létezik.

Ott, kérem, NINCS idő.

Éppen, mert semmi sincs, ami az időt bármilyen formában képviselné, tehát bármi változás és ok-okozati sorrend sem.

Eszembe jutott az a rel. elméleti gondolatkísérlet, hogy ha lenne a tökéletesen üres világegyetemben kettő egytengelyűen egymással szemben lebegő henger, amelyek egymáshoz képest forognak, akkor nem lenne semmi meghatározója, melyik forog, melyik nem, így egyikben sem keletkezhetne centrifugális erő sem.

A helyzet hasonló. Nincsenek olyan alapfeltételek, amelyek egy mennyiséget meghatároznának, akkor a mennyiség sem létezik.

Tudom, hogy filozófiailag ez nehezen kezelhető, de ez nem változtat a tényen.

> Kérlek olvasd a kérdező kérését!

Elolvastam. A kérdés az, hogy mi az idő. Írtam is rá egy kétrészes választ. Mivel természettudomány kategóriában lett feltéve a kérdés, természettudományos megközelítésben.

Te is írtál egy választ, csak éppen nem tudjuk meg belőle, hogy mi az idő, bár megállapítod néhány tulajdonságát. Csak számomra ezek értelmezhetetlenek a természettudomány nyelvezetén át, a világról szerzett ismereteink tükrében. Hogy miért, ezt fejtettem ki a harmadik hozzászólásomban, de nem kísérelted meg, hogy értelmezhetővé váljanak számomra a kijelentéseid.

> Én nem vagyok tudós

Én se.

> de szeretek itt olvasgatni

Dicséretes.

> néha "kontárkodni"

Ez viszont nem feltétlenül, de belefér. Csak ennek a következménye az, hogy ha olyat írsz, az kritika, vita tárgya lehet.

> Az időt ha nem tudod mérni, viszonyítani semmihez a semmiben SZERINTEM akkor is "telik" .

A probléma az, hogy az idő az nem egy anyagi természetű dolog. Az alma anyagból van. Az idő elvont fogalom, mondjuk olyan, mint a kör. Almákat le lehet tenni kör alakban, és akkor a kör létezni fog, le lehet mérni a sugarát, stb… Viszont a kör nem önmagában létező, nem anyagi dolgot, hanem anyagi dolgok egymáshoz képesti viszonyát írja le. A semmiből nem lehet kört kirakni, ebben a semmiből készült körben nincs semmi, amik között olyan viszony állna fenn, ami a körre jellemző, a semmiből készült kör nem különböztethető meg a semmiből készült négyztetől, a semmiből készült kör sugara nem mérhető le, nem lehet megkülönböztetni az 3 méteres átmérőjű semmiből készült kört az 983 km átmérőjű semmiből készült körtől.

Az idő viszonyrendszer létező dolgok között. Ha semmi nem létezik, akkor nincs mi között viszonyrendszert vizsgálni. Persze ezt a klasszikus fizikához szokott agyunk nehezen emészti meg, mert a klasszikus fizikában a tér és az idő valami abszolút természetű dolog volt, maximum az origó megválasztása volt önkényes, illetve a tér esetén a koordinátarendszer tengelyeinek iránya.

De a klasszikus fizikában is volt relatív tulajdonság. Minden egyenes vonalú egyenletes mozgást végző test inerciarendszer. Annak, hogy a vonat sebessége 58 km/h, annak önmagában nem volt értelme. Annak igen, hogy a vonat sebessége a bakterházhoz képest 58 km/h, viszont a szembejövő vonathoz képest meg 128 km/h. Sebesség nincs. Csak valamihez viszonyított sebesség. (Az más kérdés, hogy itt a Föld felszínén megszokott, hogy a földfelszínhez rögzített tárgyakhoz képest mérjük a sebességet.) Egy üres univerzumban lévő űrhajónál értelmetlen arról beszélni, hogy áll, vagy halad valamilyen sebességgel és irányban, mert nincs külső viszonyítási pont, amihez képesti sebességről beszélni lehetne.

A speciális relativitáselmélet viszont rámutatott, hogy nem csak a sebesség relatív, de a hosszúság és időtartam is. Amit az egyik megfigyelő 3 méternek lát, azt egy másik megfigyelő 2,7 méternek, a harmadik meg 3,8 méternek. Ugyanígy az idő is relatív, amit az egyik megfigyelő 27 másodperc időtartamúnak mér, azt a másik 22 másodpercnek, a harmadik meg 32 másodpercnek. Sőt az egyidejűség is relatív. Sőt ami az egyik megfigyelő számára a jövő, az a másiknak lehet a jelen, a harmadiknak meg már a múlt. Csak éppen az egészet nem lehet meglovagolni, hogy a jövőt kifürkészhessük, és amint átváltunk az egyik megfigyelőről a másikra, minden újra egybevág.

Sokszor idézik Einsteint hibásan úgy, hogy azt mondta, hogy az idő illúzió. De olyat mondott – most nem szó szerint idézem –, hogy a jelen, múlt, jövő fogalmaink illúziók, de nagyon makacs illúziók.

A lényeg, hogy az idő nem abszolút, annak, hogy valami 16 perc időtartamú, nincs értelme, csak annak, hogy az én viszonyítási rendszeremhez képest 16 perc időtartamú. Vagy annak van értelme, hogy a tőlem x sebességgel haladó megfigyelőhöz képest 22 perc időtartamú. Viszont ha nincs semmi, se bolygók, se űrhajó, se óra, se megfigyelő, akkor mihez képesti időtartamról beszélünk? Pont olyan értelmetlen időtartamot értelmezni a semmin, mint sebességet értelmezni egy üres univerzumban lévő zárt űrhajón.

@Wadmalac > Eszembe jutott az a rel. elméleti gondolatkísérlet, hogy ha lenne a tökéletesen üres világegyetemben kettő egytengelyűen egymással szemben lebegő henger, amelyek egymáshoz képest forognak, akkor nem lenne semmi meghatározója, melyik forog, melyik nem, így egyikben sem keletkezhetne centrifugális erő sem.

Ja, ez érdekes kérdés. Mert a klasszikus fizikában egy zárt űrhajóról nem lehet megmondani, hogy milyen sebességű bármihez képest. Minden egyenes vonalú egyenletes mozgást végző rendszer inerciarendszer, és minden inerciarendszer egyenértékű, nincs abszolút tér, pontosabban a térnek nincs nincs abszolút origója, se kitüntetett irányai. Az ált. rel. alapján azt tudjuk, hogy nem lehet különbséget tenni egy gravitációs térben lévő „nyugvó” rendszer, és egy csekély gravitációs térben gyorsuló rendszer között. De ha tudjuk hogy nincs erős gravitáció a közelben, akkor azt meg lehet állapítani belülről is, hogy a zárt űrhajónk gyorsul-e – a pörgés is gyorsulás –, pont úgy, hogy meglöksz egy golyót, az egyenes vonalú egyenletes mozgást végez, tehát inerciarendszer, de ha te nem egyenesnek látod a pályáját, akkor az azt jelenti, hogy te gyorsulsz hozzá képest, mint inerciarendszerhez képest, azaz minden inerciarendszerhez képest. A gyorsulás nem relatív.

Viszont az üres univerzumban ez meg azt jelentené, hogy a térnek nincs kitüntetett iránya, se kitüntetett egysége, mégis van kitüntetett perdülete? A spec. rel. ebben nem igazít útba, hiszen pont attól speciális, hogy csak inerciarendszerekkel foglalkozik, gyorsuló rendszerekkel nem. Hogy az ált. rel.-ből mi következik egy ilyen üres univerzumra, azt viszont nem tudom. De kétségtelen, hogy észlelhetünk egy aszimmetriát egy látszólag szimmetrikus rendszerben, ha úgy értelmezzük. Érdekes kérdés ez…

"Hogy az ált. rel.-ből mi következik egy ilyen üres univerzumra, azt viszont nem tudom. De kétségtelen, hogy észlelhetünk egy aszimmetriát egy látszólag szimmetrikus rendszerben, ha úgy értelmezzük. Érdekes kérdés ez…"

Az egész rel. elmélet a téren és időn belül működik.

Ha a térben nincs SEMMI, akkor azt sem definiálja semmi, nem határozza meg semmi, vagyis ugyanúgy nem létezik, mint a fent említett üres univerzumos idő.

A kér forgó hajós gondolatkísérletben a téridő kiterjedése csak a két hajó, vagyis nincsenek rajtuk kívül viszonyítási pontok, mondhatni nincs rajtuk kívül "kézzel fogható" téridő-szövet.

Ilyen helyzetben a rel. elmélet nem működik, éppen annak lényegének, a viszonylagosságnak nincs semmi alapja.

Ami nem is baj, mert a gondolatkísérlet olyan feltételeket szab, amik nem léteznek.

Legalábbis az ősrobbanás óta.

Előtte?

Frász tudja.