Természettudományos területen mit kell letenni ahhoz az asztalra, hogy egy egyetem kutatónak hívja/alkalmazza az embert és meg is élhessen a fizetéséből?

Szuper kérdés,én is pont most tettem fel egyet ezzel kapcsolatban. S a válasz az,hogy külföldöt kell célozni. Azt mondják kint jók a lehetőségek,természetesen a kiemelkedőknek. Bár a helyi ipari bér még ennél is nagyobb,a kutatói munka külföldön nagyobb létjogosultsággal bír,szerintem.

Persze ha a fizetés minimalitását el tudod viselni,itthonban is gondolkodhatsz.

Nem csak egyetemen lehet kutató valaki.

Egyébként nincsen objektív mérce erre, mert MSc alatt is végezhet valaki kutatómunkát, társszerzős cikk , konferenciaszereplés eredményével.

Utána sem kötelező a PhD, bár területfüggően erősen ajánlott.

Na meg az aztán főleg szubjektív mi az, hogy megélhetés. Nemrégen a PhD hallgatók term.tud területen 100-110 nettóból éltek.

Manapság emelkedik 140-180-ra, ami már majdnem tanársegéd... de aki jobban helyezkedik az 200-300-ból már megélhet.

Kinek mi az igénye?

Adott esetben ha jó a project, és motivált az ember, akkor a pénz nem számít. Éjjel is bent maradsz kísérletezni, mert annyira izgalmas a témád. 4-5 évig ezt be lehet játszani alacsonyabb fizetésért is, mert ha ígéretes eredmények lesznek, magasszintű publikációkkal akkor bárhová mehetsz. Külföldre vagy iparba is.

Szerintem (most még) nem olyan szar a helyzet, bár Palkóék kitudja hogy rombolják szét az egészet. Pl idegtudományban simán vannak élvonalbéli laborok, világszinten is.

Dolgozol valahol, gondolataidat cikk formájában közlöd. Ha jók a gondolataid, neves folyóiratok leközlik. Eleinte nehezebben, később könnyebben. Jársz konferenciákra, gyakran a saját pénzedből. Megismernek, látják, hogy jók az ötleteid, elkezd szakmai tekintélyed lenni.

Abban lehetsz biztos, hogy ezt észreveszik, már nem neked kell állást keresni, ők keresnek. Ez persze akár 10 év is lehet. Ha nagyon okos vagy, kevesebb. Ha kevésbé, több.

A fizetésből megélés ettől független dolog. Normális körülmények között meg fogsz élni, és lesznek ötleteid a pénz növelésére is. Ám ma Magyarországon szélsőségesen abnormális körülmények vannak. Ezt tapasztalt és életrevaló kutatók még kivédik emberfeletti energiával. De kezdőknek csak véletlenül lehet szerencséjük. Aki valóban jó kutatónak gondolja magát, nemcsak a szakterületét, de a környezete történéseit is átlátja. Megérti. ÉS rájön, néha előbb teljesen mást kell tenni. Például a feltételeket megteremteni. Például aktív politizálással. Ez abnormális egy kutatótól, de vannak helyzetek, mikor nincs más út. Persze ezt fel is kell ismerni.

#3 Ja ezzel nagyon egyetértek. Minden szóval.

Nem is feltétlenül politika, inkább menedzsment vagy tudománypolitika az amiben tapasztalatot kell szerezni.

Bizony kikerülhetetlen, a jó kommunikáció és a PR saját részről. Kicsit így kell lavírozni a nagykutyák között... ugyanis későbbiekben csak a pályázati forrásokra számíthat az ember. Bizony néha be kell áldozni az alapkutatást alkalmazott tudományra. Főleg most a haszonelvűség korában.

Illetve minden kezdő kutatónak nagyon ajánlom, hogy valahogy ismerje meg a vállalati, ipari céges környezetet is. Keményen kell harcolni és belevágni kollaborációkba. Minden területen vannak ilyenek, akár laborokkal, akár cégekkel de ez is a tudománypolitika része. Sokat lehet tanulni ezekből.

Emellett pont a Nature-ben volt egy cikk, hogy miért vannak szerencsétlen helyzetben a postdokok. Egyik indok, mert teljesen használhatatlan tudást szednek fel PhD és postdok lét alatt. Az akadémiai "posvány" gyakran visszafejleszt és elkényelmesít, és pont a munkához megfelelő skillek nem tudnak kikristályosodni. Vállalat, projdctmenedzsment, tudománypolitika pl.

Kell bizony sok kollaboráció, céges ipari környezet megismerése, akár a tudomány piacképessé tétele is... ahhoz hogy a végén azt csináld amit szeretnél. Pl alapkutatást.

Ezt jó ha szem előtt tartja mindenki, mert naív PhD-sként azt hiszi az ember csak a tudomány és a kutatás szentsége az első, ahol minden open source és béke van. Hát a francokat. Ez egy háborús terület, ahol farkas mindenki.

Szakterületenként eltér némileg, hogy mi a fontosabb vagy kevésbé fontos mutató, de gyakorlatilag

-1000 feletti független idézettség az életműre, vagy

-100 feletti egy cikkre jutó idézettség, vagy

-100 feletti kummulált impact factor, vagy

-10-nél több Q1 kategóriás cikk, vagy

-100-nál több impact factoros cikk szerzősége,

-300-nál több tudományos publikáció, vagy

-20 feletti Hirsch index

esetén biztosan lesz olyan egyetem ami tárt karokkal fogad és jó fizetést tud kínálni.

A legtöbb mai magyar professzor és akadémikus tudományos teljesítménye jóval ezen mutatók bármelyikének értéke alatt van, sok olyan MTA rendes tag van, akinek a teljesítménye ezek tizedét/huszadát sem éri el.

Előbb definiáljuk mi a kutató fogalma számodra.

Laborvezető PI/ professzor

Vagy

Tudományos munkatárs egy laborban

Szerintem amúgy kutatás PhD-vel kezdődik. MSc-n kutatódiák lehet valaki, de igazi kutatói státusz első lépése a PhD megkezdése.