Pakson hogy tudják kordába tartani az urániumot?

Amúgy meg: hűteni kell. Ennyi a titok.

Akkor nem robban fel.

Ja, és vigyázni kell, hogy mennyire van kritikus állapotban. Ha nagyon, akkor sok hőt termel.

"Csernobil pl. még 30 év után is sugárzik mai napig és halálos rákos beteg lehetsz ha odamész."

Nem, Csernobilt megtisztították, azóta is dolgoznak ott.

"És egy több méter vastag beton kupolát építettek felé."

A szarkofág nem volt több méter vastag, azóta már építettek fölé egy könnyűszerkezetes csarnokot és épp most bontják a szarkofágot. Ha hiszed, ha nem : emberek! :D

"Pakson meg semelyik másik autoerőműben nincs ilyen kupola?? Hogy fékezik meg hogy ne sugározzon?"

Ugyanúgy, ahogy a csernobili erőmű is működött, mielőtt szétszaladt a ménes.

"Amúgy meg: hűteni kell. Ennyi a titok.

Akkor nem robban fel."

Ha nem hűtöd akkor is csak leolvad, felrobbanni nem fog.

"Ja, és vigyázni kell, hogy mennyire van kritikus állapotban. Ha nagyon, akkor sok hőt termel."

A nyomott vizes reaktorok kicsit máshogy működnek, mint a grafitmoderátoros reaktorod. Olyan könnyen ez nem tud megszaladni :)

Anyival egészíteném ki, hogy:

" Pakson meg semelyik másik autoerőműben nincs ilyen kupola?? "

kérdésre válaszolnék:

De, van. A reaktortér egy nagy betonkocka belsejében van , ami belülről saválló acéllemezzel van bélelve, ez biztosítja a hermetikus zárhatóságot, a metonfalak a szilárdság miatt vannak. A betonfal vastagsága a legtetején is méteres.

De ez általában a volt "béketábor" országaira jellemző, az amerikai/francia reaktorok általában egy containment nevű épületben találhatóak, acélkupolával fedve. (innen lehet felismerni jellegzetesen egy atomerőművet) Ez a containment gyártástechnológiája nem volt megoldott a volt szoci és más nem atomhatalom országban, így ott maradtak a beton épület fémlemez kombó. (pl.: finnország olkiluoto npp)

a containment itt: [link]

A hasadóanyag sugároz, minden atomerőműben.

A megfékezésének több fokozata van:

- üzemanyag pasztillák (kerámia tok)

- fűtőanyag csövek (cirkónium csövek hermetikus zárással)

- reaktortartály (a nyomott vizes reaktorok belső inherens biztonsággal tervezettek)

- containment vagy hasonló funkcióval bíró épület.

Remélem oszlattam a homályt. szép napot!

A sugárzó anyag sugárzik. Mindig és mindenütt. Hogy éppen mennyit, az az anyag fajtájától és a mennyiségétől függ. Mivel most uránról beszélünk, csak a mennyiség számít.

Nagyon kis mennyiség esetén a sugárzás kicsi, még az ember is kibírja károsodás nélkül. Amint nő az anyagmennyiség, a sugárzás sűrűsége is nő. Mivel körülötte anyag van, ez az energia oda átadódik (most a részletekbe ne bonyolódjunk bele), ettől lesz ott hő, amit nem hűtenek, hanem elvezetnek, ebből lesz az elektromos áram.

Ha egyre több sugárzó anyag lesz kis térségben, akkor a sugárzás sűrűsége akkora lehet, hogy láncreakciót indít be, és atomrobbanás következik be.

A reaktor működési elve az, hogy elég sok sugárzó anyagot tesznek kis helyre, ez a környezetét erősen felmelegíti, ezt elvezetik, ebből lesz az elektromos áram. Vannak olyan anyagok, amelyek nagyon jól képesek elnyelni a sugárzást, és nem történik semmi különös. Ilyen például a grafit. Ezért ha a sugárzás (és így a hő) nő, akkor a sugárzó cellák közé grafitot tesznek, ezáltal csökken a sugárzás (amit a többi anyag kap), így a hő is. Ez a rendszer vezérlése.

Csernobilnál az történt, hogy nem vették észre a hő növekedését, mire cselekedni akartak, a nagy hő tönkretette a vezérlő rendszert, nem tudták a grafitot a cellák közé juttatni, így a hűtővíz (ami a finomszabályozást végzi) egyszerűen gőzzé vált és felrobban, az egész belső (sugárzó) berendezést is magával repítve. Ez a szétszóródott anyag sugárzik,ami már nem tiszta urán, hanem főleg cézium. ÉS nagy területen szóródott szét, ezért a sűrűség kisebb. Az atomreaktor (sokféle működésű van, de mindnek a lelke a sugárzáselnyelő anyaggal való szabályozás) úgy van megalkotva, hogy automaták mérnek mindent, és ha veszélyes hőmennyiség keletkezik, lezárják a sugárzást úgy, hogy az uráncellákat sugárzáselnyelő anyaggal szigetelik. Csernobilban az automatizmusba piszkáltak bele. Ott is tilos volt, másutt is az. Ekkor a sugárzás szabályozott, és mindig csakannyi, hogy az általa keltett hőt el tudják vezetni.

Kedves névtelen előttem szóló!

Kapitális ostobaság amit írsz.

"A sugárzó anyag sugárzik. Mindig és mindenütt. Hogy éppen mennyit, az az anyag fajtájától és a mennyiségétől függ. Mivel most uránról beszélünk, csak a mennyiség számít."

A természetben előforduló urán sugárzása minimális, alhanyagolható a reaktorban lévő uránéhoz képest. Nem a mennyiség számít.

"

Nagyon kis mennyiség esetén a sugárzás kicsi, még az ember is kibírja károsodás nélkül. Amint nő az anyagmennyiség, a sugárzás sűrűsége is nő."

ostobaság. A sugárzás az anyagban történő magreakciók következménye. Ennek sűrűsége a magreakciókr, hasadásra képes atommagok sűrűségétől, és a magreakciók megtörténtéhez szükséges körülményektől függ első körben.

" Mivel körülötte anyag van, ez az energia oda átadódik (most a részletekbe ne bonyolódjunk bele), ettől lesz ott hő, amit nem hűtenek, hanem elvezetnek, ebből lesz az elektromos áram."

Ha nem lenne ott anyag, akkor is átadódna (hő)sugárzással. A fűtőelem csövekben a pasztillák hőmérséklete lényegesen magasabb a cirkónium csövek falhőmérsékleténél (ez kémiai okok miatt 410 cFok fölé semmilyen körülmények közt nem mehet, mert a cirkónium e hőmérséklet felett reagál a vízzel). A sugárzással átadott hőmennyiség az abszolut hőmérsékletek (fal és pasztilla) negyedik hatványának különbségével arányos.

Ha egyre több sugárzó anyag lesz kis térségben, akkor a sugárzás sűrűsége akkora lehet, hogy láncreakciót indít be, és atomrobbanás következik be.

Ostobaság. Annyi sugárzó kobalt,cézium,jód stb izotópot pakolhatsz egybe amannyit akarsz, mégsem lesz sem láncreakció,sem atomrobbanás.

"A reaktor működési elve az, hogy elég sok sugárzó anyagot tesznek kis helyre, ez a környezetét erősen felmelegíti, ezt elvezetik, ebből lesz az elektromos áram. "

Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. bár a sugárzó anyagok tényleg melegítik a környezetüket, az atomreaktorokban az előidézett (a spontánnál sokkal nagyobb számú) maghasadásból származó energia termel áramot.

"

Vannak olyan anyagok, amelyek nagyon jól képesek elnyelni a sugárzást, és nem történik semmi különös. Ilyen például a grafit. Ezért ha a sugárzás (és így a hő) nő, akkor a sugárzó cellák közé grafitot tesznek, ezáltal csökken a sugárzás (amit a többi anyag kap), így a hő is. Ez a rendszer vezérlése."

Butaság. A grafit nem a sugárzás csökkentése miatt kerül az atomreaktorba, hanem két okból:

- nem nyeli el a neutronokat.

- a nagy energiaszintről termikus szintre csökkenti az energiáját, mert az atomreaktorban a termikus energiaszintű neutronok hozzák létre a láncreakciót.

"

Csernobilnál az történt, hogy nem vették észre a hő növekedését, mire cselekedni akartak, a nagy hő tönkretette a vezérlő rendszert, nem tudták a grafitot a cellák közé juttatni, így a hűtővíz (ami a finomszabályozást végzi) egyszerűen gőzzé vált és felrobban, az egész belső (sugárzó) berendezést is magával repítve. Ez a szétszóródott anyag sugárzik,ami már nem tiszta urán, hanem főleg cézium. ÉS nagy területen szóródott szét, ezért a sűrűség kisebb. Az atomreaktor (sokféle működésű van, de mindnek a lelke a sugárzáselnyelő anyaggal való szabályozás) úgy van megalkotva, hogy automaták mérnek mindent, és ha veszélyes hőmennyiség keletkezik, lezárják a sugárzást úgy, hogy az uráncellákat sugárzáselnyelő anyaggal szigetelik. Csernobilban az automatizmusba piszkáltak bele. Ott is tilos volt, másutt is az. Ekkor a sugárzás szabályozott, és mindig csakannyi, hogy az általa keltett hőt el tudják vezetni."

Szóhoz sem tudok jutni. A grafit mindíg is a reaktor medencében volt, onnan sem ki nem vették, sem vissza nem rakták. Az RBMK típusú reaktorokban kb 25 cm élhosszúságú négyzetes hasábok a grafit elemek, kb 40 cm magassággal, amiben kb 16cm átmérőjű lyuk van függőlegesen. ebben a lyukban vannak a reaktor forralócsövei, a forraló csövekben víz van és a fűtőelem kazetta. a csöveket az alján és a tetején csatlakozókkal egyesítik és kapcsoljákbe az áramlásba. (típusonként változó számú forralócső egység van egy RBMK reaktorban) és egy erre szolgáló szerkezettel a nyomás alatt lévő rendszerből csövenként ki lehet cserélni a fűtőelemet.

A grafit tömbök egymás mellett találhatóak, egymás tetejére pakolva úgy, hogy függőleges csatornák alakulnak ki a tömbökben található lyukakból. A tömbök egy beton medencében vannak, ami nitrogén gáz párnával van hűtve. ( a reaktor medencében NINCS víz, csak nitrogén hélium gázkeverék.)

A bajt alapvetően a grafit- víz - cirkónium kombó (konstrukció, aminek a fent említett üzemviteli sajátosság, (vagyis hogy üzem közben ki lehet venni a fűtőelemeket, így plutónium tenyésztésre is alkalmas) és az emberi felelőtlenség, (a kísérlet) ) okozta.

Tesség utánaolvasni, és nem ostobaságokat ideböfögni.

W_D:

Nem tartom jogosnak a hozzászóló leostobázását, mivel a válaszai ugyan pontatlanok, de nem "ökörségek", plusz a leiskolázás utáni korrekció több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol.

/"A sugárzó anyag sugárzik. Mindig és mindenütt. Hogy éppen mennyit, az az anyag fajtájától és a mennyiségétől függ. Mivel most uránról beszélünk, csak a mennyiség számít."

A természetben előforduló urán sugárzása minimális, alhanyagolható a reaktorban lévő uránéhoz képest. Nem a mennyiség számít./

Nem, valóban nem CSAK a mennyiség számít. A reaktorban DÚSÍTOTT urán (a 235-ös izotópja) kerül felhasználásra, a természetes, nagyságrendekkel gyakoribb 236-as izotópból kivonva. És azért adjuk meg a módját, itt már bizony számít a mennyiség (kritikus tömeg).

Az anyagfajtától függő sugárzási szint sem hülyeség, csak elég vázlatos mondat volt.

/"Nagyon kis mennyiség esetén a sugárzás kicsi, még az ember is kibírja károsodás nélkül. Amint nő az anyagmennyiség, a sugárzás sűrűsége is nő."

ostobaság. A sugárzás az anyagban történő magreakciók következménye. Ennek sűrűsége a magreakciókr, hasadásra képes atommagok sűrűségétől, és a magreakciók megtörténtéhez szükséges körülményektől függ első körben./

Na ezzel a kérdezőnek nem sokat sikerült segíteni. A válaszoló megint, bár hibásan, megpróbált a kritikus tömeghez, a láncreakcióhoz elegendő neutronsűrűséghez jutni, legalább a korrekcióban ki kellett volna emelni, hogy ez itt a lényeg.

/" Mivel körülötte anyag van, ez az energia oda átadódik (most a részletekbe ne bonyolódjunk bele), ettől lesz ott hő, amit nem hűtenek, hanem elvezetnek, ebből lesz az elektromos áram."

Ha nem lenne ott anyag, akkor is átadódna (hő)sugárzással. A fűtőelem csövekben a pasztillák hőmérséklete lényegesen magasabb a cirkónium csövek falhőmérsékleténél (ez kémiai okok miatt 410 cFok fölé semmilyen körülmények közt nem mehet, mert a cirkónium e hőmérséklet felett reagál a vízzel). A sugárzással átadott hőmennyiség az abszolut hőmérsékletek (fal és pasztilla) negyedik hatványának különbségével arányos./

Ezt most miért kellett?

A válaszoló csak annyit írt le, hogy a fisszióval felszabadult hőt vezetik el, ez a reaktor lényege, nem merült részletekbe, de hülyeséget nem írt.

A negyedik hatványos okfejtés hiába korrekt, ha a kérdező szintjén csak homályt kelt a túl szakmai magyarázat.

/Ha egyre több sugárzó anyag lesz kis térségben, akkor a sugárzás sűrűsége akkora lehet, hogy láncreakciót indít be, és atomrobbanás következik be.

Ostobaság. Annyi sugárzó kobalt,cézium,jód stb izotópot pakolhatsz egybe amannyit akarsz, mégsem lesz sem láncreakció,sem atomrobbanás./

Ismét kérdezem, ostobázás helyett miért nem lehetett simán kitérni a kritikus tömegre illetve arra, hogy ez nem minden sugárzó izotópnál jöhet össze? Most egy válaszoló le van oltva, de a kérdező nincs kisegítve.

/"A reaktor működési elve az, hogy elég sok sugárzó anyagot tesznek kis helyre, ez a környezetét erősen felmelegíti, ezt elvezetik, ebből lesz az elektromos áram. "

Ennél sokkal bonyolultabb a helyzet. bár a sugárzó anyagok tényleg melegítik a környezetüket, az atomreaktorokban az előidézett (a spontánnál sokkal nagyobb számú) maghasadásból származó energia termel áramot./

Ez egy teljesen korrekt helyesbítés volt, többit is lehetett volna így.

/Vannak olyan anyagok, amelyek nagyon jól képesek elnyelni a sugárzást, és nem történik semmi különös. Ilyen például a grafit. Ezért ha a sugárzás (és így a hő) nő, akkor a sugárzó cellák közé grafitot tesznek, ezáltal csökken a sugárzás (amit a többi anyag kap), így a hő is. Ez a rendszer vezérlése."

Butaság. A grafit nem a sugárzás csökkentése miatt kerül az atomreaktorba, hanem két okból:

- nem nyeli el a neutronokat.

- a nagy energiaszintről termikus szintre csökkenti az energiáját, mert az atomreaktorban a termikus energiaszintű neutronok hozzák létre a láncreakciót./

A válaszoló fő tévedése ott volt, erre kellett volna rávilágítani, hogy keveri a neutronlassító és -elnyelő elemeket, mindkettőnek más a szerepe.

A moderátor célja a keletkezett neutronok reakciósebességre lassítása, erre szolgál a grafit, legalábbis a csernobili erőműben, amúgy lehetne nehézvíz stb. is. Szóval az a grafit valóban nincs húzgálva, az ott van és kész.

fontos lett volna elárulni, hogy a válaszoló tévedésében ott volt az igazság morzsája. Amit kihúztak a reaktorból és nem tudtak visszagyömöszkölni, az a szabályzórúd volt, aminek VALÓBAN a neutronok elnyelése a dolga. Csak ez nem a grafit, hanem pl. kadmium (bór? Nem tudom, Csernobilban mi volt a szabályzó anyag).

/"vagyis hogy üzem közben ki lehet venni a fűtőelemeket, így plutónium tenyésztésre is alkalmas"/

Tudtommal nem a fűtőelemeket húzták ki, hanem a szabályzórudakat. Mivel a grafit fix, a plutónium-termeléshez valóban a fűtőelemeket kell kihúzni a grafit közül, de a balesetnél én úgy tudom, nem ez történt.

/Tesség utánaolvasni, és nem ostobaságokat ideböfögni./

De a korrekciótól is levárható a korrektség és hogy a korrekció a kérdezőnek valóban segítsen.

Nos akkor értelmezek. Úgy gondoltam, fölösleges, de eszerint nem.

A sugárzó anyag sugárzik. A természetben előforduló urán nem sugárzó anyag, hanem egy olyan érc, amelyben sugárzó anyag is van. A többi nem sugárzik. Éppen ezért dúsítják.

A sugárzó anyagok többfélék. Az egyik alfa sugarakat, másik bétát, harmadik gammát sugároz és nem mind azonos energiával teszik ezt. Ebből az következik (középiskola), hogy egy konkrét anyag (mondjuk a tiszta vagy adott százalékosra dúsított) urán időegység alatt kisugárzott (a részecskékben tárolt) energiája kizárólag a mennyiségtől függ.

Beszélhetünk ugyan a sugárzás okairól, ez azonban nem tárgya a jelen beszélgetésnek, előhozása csak zavarkeltés.

A reaktor meglehetősen bonyolult eszköz, de lényege és célja mégiscsak az, hogy a sugárzó anyag részecskék által hordozott, kisugárzott energiáját átalakítsa elektromos árammá (a gyakorlatban felhasználható energiává), eközben képes legyen a kellő biztonságra nem kiszámítható esetekben. Lehet beszélni itt is sok részletről, ami ez esetben is mindössze a ködösítést szolgálja.

De itt kell kiemelnem a lényeget! Nem könnyű pontosan annyit mondani, hogy egy általunk nem ismert személy megkapja a szükséges információkat a megértéshez, de könnyű abba a hibába esni, hogy a tárgytól eltérve saját tudásunkat csillogtassuk. Amely csillogtatás zömmel a megtévesztést eredményezi vagy a magértést nehezíti, mert eltér a tárgytól, vagy nem a kérdezett dolog lényegére válaszol sallangmentesen. Nem kioktatni akarlak, mindössze felhívom a figyelmedet a magyarázás veszélyeire. Aki valóban érdemben szeretne válaszolni egy kérdésre (azaz a megértetés szándékával), annak el kell gondolkodnia, felmérte-e a kérdező képességeit, és önmaga birtokában van-e a tárgy olyan mértékű tudásának, hogy képes kiemelni egy bonyolult ismeretrendszerből mindazt, ami még szükséges a magértéshez, és elhagyni mindazt, ami már fölösleges. Sok tudós például azért nem ír ismeretterjesztő művet, mert ez külön tudomány. Megállapítani azt a szókészletet (szakzsargont), amit az olvasó még megért, de ami nem csorbítja a téma hitelét, borzasztó nehéz. Ezért nem szólok hozzá egyes témákhoz, és ezért teszem időnként zárójelbe – rövid utalással – hogy ezért a fogalmazásért a téma tudós művelője leharapná a fejem. Mert másképpen fogalmazunk a szakértő felé egy vita során, és másképpen a laikusnak a megértetés céljával.

Ami a kritikus tömeget illeti, annak az a definíciója, hogy afölött a láncreakció beindul. Mondjuk annyi kobaltot nem tudok egybe pakolni, ami megfelel a kritikus tömegnek, ezért nem is azt pakolok. A kérdező számára érdektelen, hogy a „kritikus tömeg” adott térrészben lévő adott mennyiségű sugárzó anyag. Ne adj a szövegemhez kizárólag általad gondolt téves megfontolásokat. Hanem értelmezd.

Ami a grafitot illeti, éltem a gyanúval, hogy félreértik egyesek. Ezért tettem zárójelbe a (többi anyag kap) értelmezést. A „javítás” pontosan ezt jelenti, csak én mellőztem a fölösleges részleteket.

Csernobilt illető „böfögésem” – ismét a meglehetősen bonyolult, emberi hibák sorozatával létrehozott állapot leírását mellőzve – arra utalt, hogy (ahogy a kérdező fogalmazott) a hibák sorozatának következtében nem tudták „kordában tartani” a sugárzást. Nem tudták végrehajtani azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyek egyébként rendelkezésre álltak, de az adott pillanatban már nem voltak használhatók. Ugyanis próbáltam arra törekedni, hogy a kérdező megértse a probléma (kérdése) lényegét anélkül, hogy eközben nukleáris szakértővé képezném ki (ugye kiérzed a szarkazmust).

Köszönöm Wadmalac megállapításait.

Kedves Wadmalac!

A kérdezőt egyetlen jelzővel sem minősítettem, csak a kérdést. ne állíts olyat, amit nem követtem el!

egy gondolatodra válaszolnék csak, ami téged is gondolkodóba kellene ejtsen, ha nem nyilvánvaló hogy miért:

idézek a válaszodból:

"

Ezt most miért kellett?

A válaszoló csak annyit írt le, hogy a fisszióval felszabadult hőt vezetik el, ez a reaktor lényege, nem merült részletekbe, de hülyeséget nem írt.

"

A fisszióval felszabadult hőmennyiség nem vezetésessel hanem konvektív és radiációs úton jut el a paszillából a csőfal belső felületére. Miért? mert ott hézag és gáztöltés van.

Pont ez a lényeg, ott minimális a hővezetés!

Gépész ember tudja mi a különbség a vezetés és a konvektív hőátadás közt. ott nincs hővezetés, emlékem szerint kb 25%a a hőmennyiségnek hőmérsékleti sugárzás útján kerül a cső belső felületére. (és pont ezért kell a hőátadás e fajtáját itt megemlíteni)

Hogy ebből a kérdező mennyit ért, azt nem tudom, és ezért nem akartam kibontani ezt a kérdést, mert akkor litániát is írhatnék erről.

A lényeg, hogy nem akartam pontatlan szakszerűtlen magyarázatot válasz nélkül hagyni, mert azt ha valaki véletlenül megjegyzi, akkor ostobaságot jegyez meg.