Hogy is van ez a többszörös kötésekkel?
Üdv Mindenkinek!
Elgondolkodtatott valami:
Azt mondjuk, hogy a nitrogén inert, a molekula rendkívül stabil, hiszen benne a N-atomokat 3×-os kötés tartja össze (1 szigma és 2 pi). Nagy a kötési energia etc...etc...
A következőt is állítjuk: az alkének, alkinek jóval reakcióképesebbek - a szénvázon csupán szigmakötéseket tartalmazó - telített társaikhoz képest. Persze nem állítjuk, hogy pl. a C=C kötési energia ne lenne nagyobb, mint a C-C kötési energiája.
Nincs itt ellentmondás? Mi a feloldása? Relatív erős elektrofil reakciópartnerrel, valamilyen körülmények között a nitrogénmolekula is pl. addíciós reakciókba vihető?
Köszönöm!
válasza:Remek észrevétel, ez egy logikus és jogos kérdés, végre valaki aki gondolkodni is hajlandó :D
Azt ne feledd, hogy az alkineknél sosem a teljes 3-szoros kötést hasítod fel, hanem csak a pi kötések részvételével csinálsz addíciókat, de egy szén-szén egyszeres kötés mindig marad a végén. Ezzel ellentétben, ha a nitrogént akarod reakcióba vinni, és vegyületté alakítani, akkor mind a három kötést hasítani kell. A pi kötés mindig valamivel gyengébb mint egy szigma, ezért alkineken jól megy az addíció, mivel a C-C szigma kötést nem kell bántani. Viszont a nitrogénnél hasítod a szigmát is, így egyszerre 3 kötésnyi energiát kell beleölni hogy megmozduljon.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!