A majmoknak vannak gondolataik vagy pedig ugyan úgy ösztöneik szerint élnek és hülyék mint a többi állat amit nem az ember tenyésztett okossá? (kivéve néhány faj)

A legfejlettebb majmok felnőtt korukban (7 évesen) pontosan annyit tudnak, mint egy 4 éves embergyerek.

De van néhány ösztönük is, ami csak a felnőttekre jellemző (felelősségvállalás, stb).

Ja, még egy dolog:

a többi állat sem "hülye".

Elmebeteg az, akinek a gondolkodása, reakciói károsak saját magára is.

Az állatok nem ilyenek, mert akkor nem maradtak volna életben.

Pl. a farkas (ugye nem az ember tenyésztette) annyira nem okos, hogy öntudata legyen.

VISZONT már tud gondolkodni, és elég bonyolult helyzeteket is meg tud oldani.

Elég sok állat, amelyiknek nincs öntudata, tehát nem ismeri fel magát a tükörben - azért a tükröt ismeri, és megtalálja a tárgyat, amit a tükör mutat. Nem a tükörben keresi, hanem a tényleges helyén. Azért ehhez már ész kell.

Csatlakozom az előttem szólóhoz. Az állatok nem hülyék, számos (nem kitenyésztett-kitanított!) faj még a mi mércénkkel mérve is intelligensnek számít (varjúfélék, tengeri emlősök, az általad emlegetett főemlősök stb.), és a maga módján a többi is intelligens annyira, amennyire ez a túlélésükhöz, boldogulásukhoz szükséges, míg számos helyzetben bennünket is az ösztöneink irányítanak.

Hogy pontosan mi jár az állatok fejében, arra valójában nem látunk rá közvetlenül, de olyan fajoknál, melyek kapcsán kimutatták, hogy valószínűleg tisztában vannak az idő műlásával, az oksági viszonyokkal vagy a saját létezésükkel (l. tükörtesztek) – és jónéhány ilyen fajt ismerünk – valószínűleg számolhatunk gondolatokként értékelhető mentális folyamatokkal is.

#2, ez még csak elméleti szinten is sántít.

Hol olvastad, hogy az öntudat mércéje a tükör teszt?

Ez egy magasszintű kognitív képesség jellemzője. Magáról az öntudatról valójában nem mond semmit.

Az öntudat kutatása eleve kvázi lehetetlen feladat, mivel pontos definíció sincs rá.

Lehetetlen bebizonyítani, hogy az adott élőlénynek van öntudata vagy egy reflexes idegcsomó, ahogy a gerincvelőd is.

Sok versengő elmélet van, de már-már filozófiai kérdés ez.

A tükör tesztre a legjobb ellenpélda, pont nemrégen voltam egy híres neurobiológia konferencián..és az esti záróbulin többünkkel megesett - nem egy sör - után, hogy a tükörképünkkel álltunk le dumálni meg csörögni :D Haha ezt a srácot ismerem, de honnann is? Óbaz :D

Szóval az öntudat kérdése nem egyszerű... egyes feltevések szerint pl bizonyos halaknak nincs, mert nincs egyszerűen olyan neurális kör, amiben összeállhat egy belső én.

Mások szerint az öntudat fogalma sokkal tágabb, akár neuroncsomóknak is lehet, vagy bármilyen közösségnek. Akár országoknak is.

Sok kérdés felmerül, pl meddig és mennyi vágható ki egy agykéregből, hogy megszűnjék az öntudat. Akár ketté is vágható?

A gondolat egy elég speciális agyi tevékenység. És elég nehéz pontosan definiálni. Számos olyan állati magatartás van, amely erősen hasonlít a gondolatra, de nem az, mert más a funkciója, célja, eredete (kiváltó oka).

Egyébként pedig a mai ember "gondolata" sokkal összetettebb, mint őséé. Azokkal még összevethetők egyes állati (gondolati) cselekvésformák, a mai emberével nehezen.

Azok az állatok, amelyek képesek kommunikációra, azok valószínűleg gondolkodnak is.

A csimpánzok feltétlenül ilyenek, Jane Goodall bebizonyította, de a gorillák is Dian Fossey szerint és még az orángutánokkal is van meggyőző kísérlet, amelyet Birute Galdikas végzett.

De nem csak a főemlősök gondolkodnak, a háziállatok, például a kutya feltétlenül képes rá, ezt nap, mint nap lehet tapasztalni.

Még gorillaszótárról is hallottam, de már nem emlékszem, régen olvastam a Gorillák a ködben című könyvet.

Nem csak a háziasított, szelídített állatok, hanem például a vadon és falkában élő farkas is képes gondolkodásra.

[link]

Más élőlények, a hangyák, a méhek is biztosan képesek kommunikációra, hiszen közölni tudják egymással a begyűjtendő élelemforrás helyét, de gondolkodásuk mechanikus, ezt még laikusok is észlelhetik, ha vonulásuk útjába akadályt tesznek.

Ösztönösen a rágcsálók sem lennének képesek megoldani a különféle teszteket, a labirintust például, amelyből a kijutáshoz módszereket dolgoznak ki az ügyesebbek.

A mesterséges intelligencia tanulmányozása során meg kell határozni a gondolkodás, a memória különféle szintjeit és módszereket fejlesztenek ki, részben pont az állatvilágot tanulmányozva.