Nem értem, most az eldobható műanyag szatyrok használata káros? Ahogy az utolsó mondat sugallja? Miért?
Ha szelektíven dobja ki az ember, akkor miért káros? Újra tudják hasznosítani, nem? Vagy miután feltalálták, évekkel később derítik ki, hogy nem hasznosítható újra? Vagy itt a lebomló szatyrokról beszélnek, és arról derült ki, hogy nem bomlik le? De ha még ez is lenne a helyzet, azérrt még újrahasznosítható lenne, ha szelektíven gyűjtjük és nem landol a szeméttelepeken. Vagy túl költésges, és energaiapazarló az újrahasznosítás? Miről is van szó?
Egyébként meg azt gondolom az egésznek semmi értelme, amíg nem vagyunk képesek szelektíven gyűjteni. Én ezt súlyosan büntetném, akár börtönnel. Ha lemegyek a társasház szelektív kukáihoz, akkor azt látom, hogy a papírt és a műanyagot össze-vissza dobálják, pedig ezek az ok az emberek, akik elvileg legalább áldoznak rá időt. A másik, hogy a műanyag kukában a flakonok 95% nincs összenyomva, azaz kb. 5-10 másik kukányi szemét elférne, ha rendesen összenyomnák. És sokkal rosszabb a helyzet a közkukákkal, mert én olyant még soha nem láttam, hogy metróban például helyesen dobnák ki a szemetet, a műanyagba minden belekerül, papír, szendvics, sörösdoboz, stb. És mindezek alapján én nem is értem, hogyan működik az újrahasznosítás. Van egy utólagos szétválogatás kézzel?
"Miért kell ide hülyeségeket írni?"
Az a te igen korlátos véleményed, hogy az adott válaszokból mi a hülyeség. Ha válaszokat akarsz, nem csak bólogató meg vállveregető kommenteket, akkor fogd vissza magad a válaszok minősítésében. Aki ide ír, nem kap érte fizut, szívességet tesz.
"Nem először hallom, hogy valaki a tudományfejlesztő irányoktól sajnálja a pénzt, azt hiszi, ezek veszik el a környezeti károk elhárítása elől.
Nos, nem. Egyáltalán nem.
A tudományfejlesztő kutatások költségvetése jelentéktelen összeg a világ költségvetésében és közvetlenül vagy közvetetten éppen eme fejlesztések adhatnak jobb, gyorsabb, hatékonyabb megoldást a környezet megmentésére."
Általában véve, ha lenne rá 50-100 évünk vagy akár 25 évünk, akkor igen, de nagyon úgy néz ki, hogy nem ez a helyzet nagy valószínűséggel, és kár mindent feltenni arra, hogy talán mégsem, és foglalkozzunk csak a gravitációs hullámokkal. Abból is kijöhet valami hasznos dolog, de talán jobb lenne a legfontosabb célkitűzésre koncentrálni. És nincs igazad abban sem, hogy ez elhanyagolható a költségvetéshez képest. Igen a tudományra többet kéne fordítani, viszont a tudományon belül nem elhanyagolható, és az a baj, hogy fix mennyiségű tudós van, amiket a pályázati pénzekkel lehet motiválni, és ha grafént és kvantumindformációt támogatnak, akkor azzal fogalkozik a legtöbb okos ember, miközben nem marad és nincs is megfizetve az, aki esetleg foglalkozna azzal, hogy mindjárt kipusztulink. Álságos!
"A környezeti károk megelőzése, megállítása céljára nem a pénzalap hiányzik, mert megették más kutatások, hanem a gazdaságpolitikai irányítási hajlandóság, profitot nem, vagy csak beláthatatlan jövőben termelő, rövid távon pedig kifejezetten veszteséges irányú költekezésre."
Ez is hülyeség. A politikusok tudnak egy két dolgot csinálni, de egy csomó probléma megoldásra vár. Az óceáni szemét összeszedését például egy diák kezdte meg saját ötletét kifejlesztve, ami egy iskolai projectnek indult. Ha ennek a kutatására adnának milliárdokat, akkor talán hatékonyabb módszereket is találnánk, és nem tartanánk még mindig ott, ha jól tudom, hogy valaki ezt egy start-up keretében csinálja.
"radikális környezetvédelmi ipari tiltások sokmillió éhező munkanélkülit, forradalmakat, háborúkat produkálnának és gyorsabban kihalnánk mint így"
ez szerintem elkerülhetetlen lesz, és a háborúk és az ipari forradalom hozta előnyök visszafejlődése után majda. maradék emberiség túlélheti talán, csakhogy ha a háborúk későn kezdődnek meg, akkor a maradék emberek már élhetetlen bolygón fognak meghallni, ha a drasztikus lépések és az ezek nyomán jövő válságok hamarabb kirobbannak, akkor a maradék emberiségnek még maradhat egy élhető bolygó, és persze az lenne a legjobnb, ha a drasztikus lépéseket meg lehetne magyarázni, ha a háborúk helyett globális népességszabályozás lenne, és rengeteg pénzt ölnénk a célzott kutatásba
"Az a te igen korlátos véleményed, hogy az adott válaszokból mi a hülyeség."
Nem az értelmes dolgokra mondtam, csak arra az egyre, hogy a szemét nagyobb probléma, mint a globális felmelegedés. Mind a kettő fontos, és kár is egyiket a másik elé helyezni, mert közös oka van mindkettőnek, és az okkal kell foglalkozni, de ha mégis rangsorolni kell, akkor a globális felmelegedés a nagyob baj, mert a szemét az egyetlen dolog, amivel lehet mit kezdeni, ha akarunk, be tudjuk szüntetni, nem is lenne olyan nehéz, és még az életszínvonalunknak se kéne sokat változnia, továbbá a tisztítás is elindítható, és el lehet képzelni olyan baktériumokat, amik még a mikroműanyagokat is megeszik. A szemét probléma egy jól definiált célzottan megoldhatónak tűnő probléma. Ezzel szemben a globális felmelegedés egy komplex és globálisabb probléma, nagyon összetett, a hatása nem szüntethető meg évtizedek alatt, hanem évszázados lefolyású, és a megoldása nem triviális sokrétű, kiszámíthatatlan, lehet hogy nem is lehet már egyensúlyba hozni az éghajlatot, nem akarom tovább sorolni, szerintem érezhető a különbség.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!