Miért tér el a Balaton, mint állóvíz vízállása a különböző mérési pontokon?

#3 Bocs de hatalmas bakokat lőttél!

A vízmércék 0-a pontja közt valóban lehet különbség. De az főleg folyóknál jellemző, mert a vízmérce szelvényében (régen) mért legalacsonyabb vízállásokhoz igazították őket annó. Ami a folyók egyes szakaszain és szelvényeiben régen is ma is jelentősen eltértek!

[link]

A folyóknak van lejtése és pl 100 km-el arrébb már akár méterrel is alacsonyabb lehet a tfsz-hez képesti vízállásuk.

A víz viszont egy lefolyástalan tóban (szélcsendes időben) teljesen vízszintesen áll.

Nem lejt(het) semerre sem!

A Balaton azért kicsit más mert van be és kifolyása ám a kifolyást nem mindig nyitják meg.

Továbbá a Balatonból azért tud kifolyni a víz mert a zsilipnél a Balaton és a Sió csatorna közt a vízszintben sok méter különbség van! Ha jártál ott láthattad is!

A zsilipnél megnyitáskor "depresszió" képződik a tavon ami messzebbről is "odahúzza" a vizet... Tehát leeresztés esetén valóban lejt ott a víz, de csak a környékén észrevehető és minimális (elhanyagolható) mértékű.

Ugyanígy van egy "púp" a vízen a Zala torkolatnál, de szintén elenyésző és csak a közvetlen környéken van mérhető hatása.

Továbbá:

"Badacsony 103.45; Balatonszemes: 103.41; (4 cm, ami látszólag nem sok de...)"

Amint a fenti linkben is le van írva a vízmércéket cm-ben adják meg. Azaz Badacsonyi 103cm és 45 milliméter a Balatonszemesi 103cm és 41 milliméter.

A Különbség 0.4 milliméter! Ami nagyon kevés!

De a kérdező felvetésére válaszolva:

A fentebbi miatt a két majdnem egymással szemben lévő part közti mércékben valóban van 0.4mm különbség ami tökéletes (szélcsendes) vízszintnél is fennáll. Ám ez ekkor valóban csak nominális eltérés! A vízszint ilyenkor vízszintes (mily meglepő) azaz a tengerszinthez viszonyítva pont ugyanakkora lenne ha ahhoz képest mérnék illetve adnák meg. Már ha egyáltalán a mérések ezen négytized milliméteres mérésnél pontosabbak. Mert ha hibahatárnál alacsonyabb érték a 0.4mm akkor bizony nincs értelme beszélni róla.

Amikor viszont fúj a szél, na akkor ennél az értéknél jóval nagyobb tókilengések lépnek fel. Szóval akkor meg azért nincs értelme ilyen kicsi eltérésről beszélni.

Itt van egy extrém kilengésről cikk:

[link]

47! Centiméteres volt a két vége közti különbség ami 470 milliméter hol van ettől a 0.4mm!!!

És bár a cikk ezt ritka jelenségnek nevezi eléggé hatásvadász módon! Egyáltalán nem ritka maximum az ekkora léptékű kilengés a ritka, illetve ez jóval könnyebben megfigyelhető észrevehető szabad szemmel is! (Bár ha leosztjuk a Balaton 78km-es hosszával akkor ez még mindig csupán 6mm kilométerenként!)

Remélem így már érthető a dolog!

[link]

Érdemes az egészet elolvasni, de most kimazsolázom a lényeget:

A Balaton vizének tehát csak háromféle mozgása van: a hullámzás, az áramlás és a szabályos ingadozás. Mindhárom valójában a szél hatásának következménye.

Amikor a szél ledobja a hullám taraját és habtorlaszban omlik össze a meredek vízgerinc, akkor a szél a vízcseppeket valóban tovább is lódítja. Minden tarajzó hullám valódi vízmozgást is jelent a szél irányában és a sok millió egymás után tarajzó hullám lassankint áramlást és pedig heves áramlást okoz a víz felszínén. A szél valósággal magával ragadja a víz felszínét s elszállítja a vizet a szél irányában. Tegyük föl, hogy nyugati szél fúj. Akkor a tó vizét Keszthely felől Kenese felé nyomja át, Kenesénél tehát megduzzad a víz, Keszthelynél pedig leapad.

Tehát kérdező: igen, a szél miatt különböző a Balaton vízállása a különböző mérési pontokon. Nyilván valóan minél erősebb szél fúj, annál nagyobb lesz ez a különbség.

És a Sió csatorna pedig semmi nem számít, nézzünk meg egy palackos kísérletet. Ehhez magyarázatként annyit, hogy Tihanynál mivel a tó hirtelen leszűkül, ezért igen sebes áramlás van a Balatonban (ezért is Tihanynál a legmélyebb a tó). Ezt itt írja le:

"A szél tehát denivellálja a tó vizét, ezért a víz mélyén ellenáramlás keletkezik. Ez olyan lassú a nyílt tómedencében, hogy alig lehetne méréssel kimutatni. De összeszorul a Tihany-Szántódi-szorosban s ott igen sebes áramlás lesz belőle. Amikor a nyugati szél megindul, akkor eleinte a széllel együtt áramlik a víz az egész szorosban, de aztán megérkezik az ellenáramlás, lenn a mélyben s ez olyan heves, hogy sokszor elragadja a halászok hálóját s valahol Szárszónál szedik ki."

És itt a kísérlet:

"A tihanyi szorosban vízbe dobtunk valami 12 üres, jól bedugaszolt s homokkal kissé megtöltött palackot. Minden palackban levelezőlap volt, hogy aki megtalálta, írja föl a levelezőlapra, hogy hol, mikor találta az illető s tegye a levelezőlapot postára. "

"Ezért, amikor azokat a palackokat beledobáltuk a vízbe, arra gondoltam, hogy ezeknek legnagyobb részét majd a Sió-zsilipnél fogják megtalálni. Egyetlen egy sem került elő onnan, hanem összevissza a tó partjairól, azt bizonyítva, hogy a Sió nagyon jelentéktelen lefolyása a Balatonnak, a víz áramlása arrafelé olyan nagyon lassú, hogy a többi mozgás mellett teljesen elenyésző."

Tehát valójában a szél okozza az eltérést a mérési pontokon a vízállásban, és a szél okozza az áramlatokat is.

Ez egyébként Cholnoky Jenő földrajztudós Balaton c. könyvéből egy fejezet, melyet 1936-ban adtak ki. MEK-en az egész könyv megtalálható: [link]

Tehát ő elég alaposan utána járt ennek a témának, és maga is elég sokat kutatott, megállapításait tehát nem hasra ütés szerűen tette, hanem tudományos módszerekkel dolgozott. Egyetemi tanár is volt egyébként. Ha valakit érdekel a rövid életrajz:

[link]