Ha az oxigént csak az élőlények állítják elő, akkor hogy hogy annyi víz/jég található az univerzumban?

Ez a kérdés elég sok sebből vérzik :D

Honnan veszed, hogy csak az élőlények állítanak elő oxigént? Eleve mit értesz előállítás alatt? Mert baromira nem a növények "termelték"

[link]

Így született az oxigén is.

Innen meg már kitalálhatod honnan van a vízjég.

A Földön lévő oxigén is a csillagokból van, ahogy minden más elem is...

A növények SEM termelik, hanem egy kémiai reakció végterméke. Ami pl egy szerves vegyület bontásakor jön létre az már ott volt a szerves vegyületben, oxigén.

Kérdező, a kérdésed elég messzire vezet, de megpróbálom dióhéjban elmondani.

Kezdetben vala a hidrogén, meg egy kis hélium.

Az űr pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és a hidrogénfelhő lassan tömörülni kezdett vala lassan egyre nagyobb csomókba.

És a hidrogénmagok a rájuk nehezedő óriási nyomástól és hőtől fúzionálni kezdenek vala, és lőn világosság: megszületnek vala az első csillagok.

És hirtelen látszani kezdett, hogy jó a világosság; és elválasztódik a világosság a setétségtől.

És a csillagokban a fúzió nevű folyamat során a hidrogénből keletkezni kezdenek vala a nehezebb elemek: lítium és szén, oxigén és nitrogén, és lőn este és lőn reggel, első nap.

Szóval az oxigén a csillagokban keletkezik. Ami oxigént jelenleg a légkör, és az egész bolygó tartalmaz, annak nagyon túlnyomó többsége már oxigén volt akkor is, mikor a bolygónk kialakult, és azóta változatlan formában oxigén, mint elem.

A csillagok belsejében történő magátalakulásokkal a magfizika foglalkozik, a víz létrejötte pedig a kémia hatáskörébe tartozik. A kettő között az a különbség, hogy amíg a csillagokban az atomok magja alakul át, addig a víz létrejöttekor az atommagok körül lévő elektronok kapcsolódnak össze, a magok nem változnak meg. A növények, az élővilág csak felhasználja a már szintetizálódott atomokat, hogy különböző molekulákat hozzanak létre belőlük, de nem változtatják meg a magjukat. Tehát az élővilágban ami oxigén volt, az oxigén is marad, nem változik át más elemmé.

"a víz létrejöhet előzetes oxigénmolekula nélkul?"

Nem, a víznek azt a molekulát nevezzük, amiben egy oxigénhez két hidrogénatom kapcsolódik az elektronjaik által. Tehát ha nincs oxigén, akkor víz sem jöhet létre.

"oxigénmolekula létrejöhet a csillagokban is akár?"

Nem, oxigénmolekula nem tud létrejönni a csillagokban, mert ott túl magas a hőmérséklet ahhoz, hogy az oxigénatomok molekulákká tudjanak összeállni. Oxigénmolekula akkor keletkezik, ha két oxigénatom összetalálkozik; ilyenkor megosztják egymás között az elektronjaikat, így kapcsolódnak össze oxigénmolekulává.

Azonban a csillagokban olyan óriási a hőmérséklet, hogy attól az oxigénatomokról leszakadnak az elektronok, így az atommagok nem tudnak kémiai kötéseket létrehozni, hiszen nem rendelkeznek a molekulává való összekapcsolódáshoz szükséges szabad elektronokkal.

Oxigénatomok pedig jobbára kizárólag a csillagokban jönnek létre, néhány ritka kivételtől eltekintve sehol máshol. (Kivétel pl. az atomerőművek, vagy a földkéregben található transzurán elemek, ahol a sugárzás hatására a nitrogén olykor képes oxigénné átalakulni, de ez elenyésző mennyiség csak.)

Az még nem hangzott el, hogy a légkör oxigéntartalmáért felelős a növényzet, ugyanis abban kezdetben ebből nem, vagy csak kevés volt, az oxigén kötött formában volt jelen a bolygónkon, a légkörben CO2 formájában, ebből vonták ki a növények a szenet és így megmaradt az oxigén a levegőben.

Bővebben:

[link]

Elemi oxigént élőlények állítanak elő vegyületeiből. Alapvetően vegyületekben jelen van, így a vízben is.

Az oxigénmagok nukleoszintézissel keletkeznek csillagokban.

Kedves Kérdező!

Ahogy látom, a fő probléma az, hogy kevered az atom és a molekula fogalmát.

Az atomok nagyon kicsi egységek, amelyeknek a kémiai tulajdonságait a bennük levő protonok (és ennek megfelelő számú elektronok) határozzák meg. A protonszám (rendszám) adott elemre jellemző, például az oxigén esetében 8. (Tehát azokat az atomokat nevezzük oxigénatomnak, amelyek 8 protont, és ennek következtében 8 elektront tartalmaznak.)

Az atom rendszáma (és általában az atommag) csak nagyon nagy energiaváltozással tud megváltozni. Ezeket a folyamatokat nevezzük radioaktív folyamatoknak. Ilyen általában csak extrém körülmények között megy végbe (pl. csillagokba, atomreaktorokban, ahogy már előttem írták), bár az instabil atomok maguktól is átalakulnak (de a legtöbb oxigénatom nem ilyen).

A molekulák több atomból álló egységek, amelyekben az atomokat kovalens kötés (egy elsőrendű kémiai kötés) tartja össze. Ennek az energiája sokkal kisebb, mint az atommag egységeit (protonok, neutronok) összetartó erő, így sokkal könnyebben átrendeződhetnek. Az elsőrendű kötések átrendeződésével járó reakciókat nevezzük kémiai reakcióknak.

Az elemeknek (mint már említettem) vannak jellemző rendszámú atomjai. Ugyanakkor ha az elem atomjairól beszélünk, az nem egyezik azzal, mintha a tiszta elemről beszélünk. A tiszta elem (például az elemi oxigén) csak az adott elem atomjait (és az oxigén esetében molekuláit) tartalmazza, de az elem atomjai más anyagokban is benne lehetnek (például oxigénatomok vannak a vízben, szén-dioxidban, alkoholban, fehérjékben, ...).

A vízmolekula egy oxigénatomot és két hidrogénatomot tartalmaz (ahogy már előttem írták). Az oxigénmolekula két oxigénatomból áll. Tehát ez az állítás:

"a h2o ugye tartalmaz oxigén molekulát."

nem igaz, a vízmolekulák oxigénatomot tartalmaznak.

Az, hogy (szinte kizárólag) a csillagokban alakultak ki, az oxigénatomokra igaz. Ezek azonban (miután kikerültek a csillagból) nem oxigénmolekulákat hoztak létre (hanem pl. vizet), mivel az oxigén elég reaktív (képletesen fogalmazva: az oxigénmolekulák általában "szívesebben" kapcsolódnak más atomokkal, mint egymással).

A növények viszont a vízmolekulákban levő oxigénatomokat felhasználva hoznak létre oxigénmolekulákat. Tehát a fotoszintézis során új oxigénatomok nem jönnek létre.

Úgy érzem azt is fontos lenne a kérdező számára tisztázni, hogy mi a különbség az atom és molekula között.

[link]

[link]

Hogy a lehető legrövidebben összefoglaljam az eddigi helyes válaszokat: az oxigén (mint elem) a csillagok terméke. Rengeteg helyen előfordul a Naprendszerben is, általában vegyületek formájában (főleg víz és széndioxid).

Az élőlények a földi légkör oxigénjéért felelősek, azok alakították át a vegyületek kötött oxigénjét a légköri O2-né...

A csillagok halála által van annyi víz/jég az univerzumban.

Például a naprendszerünk külső perem vidéke máig tele van jéggé fagyott vízzel amit a bolygójaink nem tudtak magukhoz kaparintani. Ez egy vagy több csillagrobbanás (szupernóva) eredménye ami megelőzte a mi napunk születését.