Hogy lehet az, hogy a különféle elemek atomsúlya (atomtömege) nehezebb, amikor az átlagos súlya kisebb?
Részletezem: olvasom Michio Kaku Hipertér könyvét, és van benne egy ábra, ahol a függőleges tengely az elem átlagos súlyát jelöli (dúrván fogalmazva az atommagban lévő nukleonok átlagos súlyára utalva), a vízszintes tengely pedig az atomsúlyt (vagy atomtömeget, bizonytalan vagyok melyik a helyes kifejezés itt). Az ábrán a hidrogénnek az átlagos súlya az nagyon magas, de az atomsúlya kicsike, míg az Uránnak magas az atomsúlya de jóval alacsonyabb az átlagos súlya. A kérdés pedig: hogy lehet az, hogy az atommagban található nukleonok súlya magas, de az atomsúly maga alacsony? Hiszen a nukleon része magának az atomnak. (Michio Kaku Hipertér 228. oldal)
ui.: Laikus vagyok, úgy kezeljetek :) választ előre is köszi
válasza:Végre egy igazi hozzáértő kisegít.
THX!
Kábé ez lett volna a lényege a mondókámnak, csak paraszti laikus mondataimból nem volt ilyen tiszta.
Köszönöm a válaszokat. Ha jól értelmezem, akkor ha protonok atomokká alakulnak, akkor az eredeti tömegükből vesztenek az energiafelszabadulás következtében.
Ebből nekem egy újabb kérdés merül fel. Arra gondolok, hogy (ha nem értettem félre, és az ábrát is jól értelmeztem), akkor minél több protonja van egy atomnak, annál kisebb a nukleonok (vagy hát protonok) egyenkénti tömege de annál több az atomé magáé. Ez a vasig még működik is, de aztán elindul felfelé a grafikon, és eljutunk az uránig. A diagramból az jön le, hogy a nukleonok tömege nem nagyobb, mint azelőtt már egyszer valamelyik elemnek, viszont az atom súlya mégis nagyobb (vagyis gondolom több protonja van). Hogy lehetséges az, hogy egy atom elbír ugyanolyan tömegű nukleonokból X-et és X+Y-t is? Az én szemszögemből ez olyan, mintha a természet az Uránnal próbálná feszegetni az atom tűrőképességét (ahol gondolom már nagy is a feszültség, ha ebben a kontextusban ennek van értelme)
válasza:Ha kihúzod az első mondatot, ha nem ,van benne igazság.
Az energiafelszabadulással járó fúzió esetén a kiinduló állapoti nukleonok összsúlya magasabb, mint a végállapoti.
Szóval igen, az anyag a reakció közben leadott energiával ekvivalens tömeggel csökken.
"Az én szemszögemből ez olyan, mintha a természet az Uránnal próbálná feszegetni az atom tűrőképességét"
Hát ez elég megszemélyesítős fogalmazás, de van ebben is igazság. Nem pont az urán a határ, de az afeletti, ma mesterségesként ismert transzurán elemek azért mesterségesek, mert a természetes "képviselőik" olyan instabilak, hogy keletkezésük óta már mind elbomlottak.
A vastól növelve a nukleonszámot az atomot összetartó erők egyre gyengülnek, annyira, hogy a legutóbb felfedezett legmagasabb rendszámú elemeket mesterségesen létrehozva is csak a másodperc töredékéig léteztek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!