Ha egy fecskendőből egyenletesen nyomom ki a vizet, a fecskendőben lévő nyomás állandó ameddig a víz ki nem fogy?

Jó az amit előzőek írtak, annyit tennék hozzá hogy a víztornyokban kis mértékben azért változik a vízszint.

Azaz pl ha nagyon sok fogyasztó kezd egyszerre fogyasztani (mondjuk esti fürdési időszakban) akkor kicsit csökkenhet akár 1-2m is a tornyokban.

És ettől csökken a nyomás is a hálózatban, minimálisan, és így észrevehetetlenül.

Szerencsére ezeket a rendszereket túltervezték szándékosan ennyivel, így mondjuk a 20. emeleten sem fog észrevehetően kisebb nyomással jönni a víz a csapból.

A 2.kérdésre az alapvető válasz az,hogy a fővezeték méretétől függ. Ha a 10lakos előtti fővezeték mérete akkora,hogy mind a 10lakos bekötését el tudja látni vízmennyiség ügyileg ,akkor nem okoz nyomáscsökkenést az sem,ha mindannyian egyszerre használják a vezetékét maximális kapacitáson.

Ha az adott fővezetéknek(szakasznak) kisebb a kapacitása(átmérőből származó területe),mint a rajta levő összes bekötés együttes kapacitása,akkor elméletben ha minden bekötésnél teljes használat történne egyszerre,akkor lecsökkenne a nyomás.(a nyomás a nyitott csapoknál úgymond megszűnik a vízmennyiség pedig Egyenes arányosan,tehát ha dupla annyi "rés" van nyitva ,mint amennyit a hálózat elbír,akkor például csak -átlagosan-feleannyi víz fog jönni a csapokon ,a legtávolabbi helyen pedig a surlódási és egyéb veszteség miatt akár kevesebb is lehet,míg a legközelebbinél valamivel több,de egymás melletti rövid szakaszokon ez elhanyagolható mérték.)

Például ÉS EZ A LÉNYEG AMIRE TE IS KÍVÁNCSI VOLTÁL:

Egy 600mm-es (12"-os) főnyomócső 9 db 200mm-es átmérőjű vezetéket képes teljes egészében folyamatosan ellátni(nyomásesés nélkül).

1 db 200mm-es cső(4") 64db 1"-os vezetéket képes ellátni folyamatosan ugyanazon a nyomáson.

1db 1"os vezeték pedig 4db 1/2"-os vezeték teljes keresztmetszetét használná ki

Vagyis 1db 600mm-es főnyomócső egyszerre maximum 2304 db , 1db 200mm-es pedig 256 db 1/2"-os vízvezeték állandó fogyasztását képes ellátni nyomásesés nélkül. (Természetesen azt feltételezve,hogy mind egyforma magasságban és távolságra van tőle,ami a valóságban ügye nem igaz,így a változó nyomás alacsonyabb egyes helyeken ezért a kapacitás nagyobb, több vezetéket el tud látni.)

Természetesen,ha azt veszed,hogy adott egy kis falucska 1700lakossal maximum 200mm-es főnyomócsővel, amellyel maximum 256 db 1/2"-os vezeték állandó fogyasztását(+nyomásesésből fakadó többlet) képes egyidejűleg ellátni, joggal feltételezed,hogy könnyedén okozhat nyomáscsökkenést az,ha egyszerre sokan kinyitják a csapokat(csúcsidőszak).(Egy 1/2"-os vezeték azt jelenti,hogy 3bár nyomáson óránként 1,32 m3 vizet enged át, vagyis 22liter/percet)

Mellékesen jegyzem meg,hogy olyan 2-20l/perc azaz 120-1200l/óra 1-1 csap maximális vízfogyasztása (bár ezek az adatok csak seggreütés szerűek,nem néztem utána és nyilván a nyomástól is függ,nem csak attól,hogy azt írják rá,hogy 6l/perc a fogyasztása. na igen,de hány bár nyomásnál?jó lenne tudni. 2,5bár nyomáson teszteltem zuhanyzófejet 3l/percre jött ki.Nyilván más a perlátor nélküli csap,vagy kádtöltő csap és perlátor és perlátor között is van különbség. Tegyük fel hogy ezek 3bár körüli értéken,tehát többnyire falusi és kertvárosi nyomásnál vannak) vagyis ha valaki zuhanyzik, mosogat stb. és mindezt egyszerre teszi,akkor sem biztos,hogy kihasználja az 1/2"-os vezeték kapacitását. Legfeljebb ha olyan csapot nyit amivel kádat tölt, vagy kerticsapot locsoló és szűkítő perlátorok nélkül. Ráadásul ezeket a tevékenységeket (kád megtöltése is maximum 15-25perc, zuhanyzás meg ügye eleve alacsonyabb vízáteresztőképesség,még ha esetleg több ideig is tart, lehúzni a wc-t meg pár másodperc)

Amúgy a nyomásod már akkor is lecsökken,ha a legkisebb szűkítésed 1/2" a vezetékeden(13mm-es vízmérő) és mögötte van mondjuk egy 3/4"-os szűkítés(perlátor) nélküli csapod ,amit kinyitsz teljesen. Mivel az átmérő miatt nincs elég víz ami kijöjjön rajta, ezért a nyomás elszökik a csapnál és látszólag csak kevesebb víz folyik.(A vízmennyiség megmarad, csak a víznyomás csökken.Vagyis a 3/4"-os csap jelen esetben kihasználatlan marad kapacitás ügyileg. További csapok kinyitásakor csak több felé oszlik el az a víz ami ki tud jönni, ezért adott csapon kevesebb víz fog kifolyni. )Illetve ugyanez van,ha több csapot kinyitsz és a szükséges vízmennyiséged meghaladja azt amit a rendszered biztosítani tud neked.(Igazából az átmérő a lényeg, meg a rések átmérője amin kifolyik a víz)

A magasság általi nyomásesésre egy Példa,ha egy 10emeletes panel, ahol átlag 2,5 méter/szinttel számolva a 10. emeleten a 25méterrel magasabb hely miatt 2,5bárral alacsonyabb lesz a nyomás,mint a földszinten.Ha azt feltételezzük,hogy a földszinten a nyomás 5 bár és nem számolunk egyéb surlódási tényezőket, akkor kimondható,hogy a panelban átlagosan 3,75bár nyomás van(A földszinten 5bár, a 10.emeleten 2,5bár). Vagyis ha mindenki kinyitná az összes csapot,akkor a bekötővezetékeik alapján a fogyasztásuk csupán 75%-a lenne annak,mintha mindannyian a földszinten laknának. (5bár földszinti épületi nyomással számolva) Tehát egy 100lakásos 10emeletes panel lakói egyforma 3/4"-os vezetékkel (=2,25x-öse a 1/2"-osnak) már ha mindannyian a földszinten laknának és mindannyian teljes mértékben használnák a vezetékeik kapacitását(EGYSZERRE) ,akkor is bőven elég lenne egy 200mm-es bekötővezeték. (Sőt már ez is több mint 10%-al a kapacitásuk fölé menne) Viszont mivel a magasság miatt az említett példánál ennek csupán 75%-a lenne a maximum vízkivitel ezért egy (Névleges,nem létező méretű) 168mm-es cső is képes lenne ellátni azt ,ha egyszerre mindenki kinyitná a csapokat. Természetesen mivel ilyesmi nem igazán fordul elő, ezért a kisebb méretű bekötő vezeték is elég. (150mm-es bőven kiszolgálja ,de a 100mm-es átmérőjű csővel sem igazán lenne gond véleményem szerint. Igaz,ha egyszerre használna mindenki mindent, akkor igen,egykét szóból lecsökkenne a nyomás,főleg azoknak akik távolabb vannak a kiinduló ponttól,nekik konkrétan alig vagy egyáltalán nem jutna víz)

Aztán ott a glóbusz.A lényeg az,hogy fix 6bár hálózati nyomásnál,hogyha van egy hálózati szivattyúd, ami fix 60m3/h-t tud termelni neked a hálózaton, és a fogyasztás állandó 120m3/h-ra növekszik, és adott egy glóbuszod, ahol mondjuk 60m3-nél kapcsolt be a szivattyúd (0m3-nél még mondjuk van benne 5,5bár nyomás)(A gyakorlatban ez nem így van,ezeket a magas nyomásokat nyomásfokozókkal érik el többnyire,kivéve ha hegyen van a glóbusz) akkor ott vagyunk,hogy 1 óra és olyan 6-7perc múlva 0m3-re csökken a glóbuszban a víz,ezáltal a nyomás 5,5bárra, majd onnantól kezdve hirtelen lecsökken szinte pár másodperc alatt egészen 3 bárig(eredeti felére),ahol is egyedül a hálózati szivattyú igyekszik szintentartani a fogyasztást.Sikerrel. Sőt, a hirtelen nyomásesés miatt,ha van olyan szakasz ahol esetleg vízhiány lép fel,akkor még szakaszos nyomásnövekedés ,majd nyomásesés is előfordulhat egy rövid ideig. De mint mondtam ez csak az elmélet.A gyakorlatban bárki elzár/kinyit egy csapot közben az változtat a nyomáson. De mindaddíg amíg a glóbuszban van víz, a nyomásesés minimálisan érzékelhető csak, még akkor is,ha a fogyasztás többszöröse a termelésnek.

De a valóságban valóban úgy van megoldva,hogy egyegy szakaszon is lehet nyomásesés, hisz a hálózat egyes szakaszai nem feltétlenül bírják el az adott szakaszon levő fogyasztást. De ezeket úgy szokták megoldani,hogy ilyesmi ne nagyon forduljon elő.Ha vízhiány van ilyesmi miatt az már komoly csőtörésre vagy hasonlóra utalhat. :)