Nem értem, hogy a csoportos döntéseknél miért szórakoznak preferencialistákkal, amik ellentmondásokhoz és megoldhatatlan problémákhoz vezetnek, amikor nekem úgy tűnik van triviális megoldás, nem?

Az általad említett megközelítés, amely a résztvevők elégedetlenségének minimalizálására törekszik, egy lehetséges módszer a csoportos döntések kezelésére. Ez a megközelítés a diszkrét preferenciák helyett az elégedetlenség koncepcióját használja a döntéshozatal során. Ezt az elvet néha elégedetlenségminimalizáló módszernek vagy elégedetlenség alapú döntéshozatalnak nevezik.

Az elégedetlenségminimalizáló megközelítés mögött az a gondolat húzódik meg, hogy ha minden résztvevő kifejezi az elégedetlenségét a különböző lehetőségekkel kapcsolatban, akkor a döntéshozatali folyamat során a cél az, hogy olyan választást találjunk, amely minimalizálja a csoport összesített elégedetlenségét.

Ez azért lehet vonzó megközelítés, mert az elégedetlenség könnyebben mérhető és kvantifikálható, mint a résztvevők preferenciái vagy prioritásai. Az elégedetlenség minimalizálása alapján végrehajtható matematikai modellek és algoritmusok segítségével hatékonyan kiválasztható a legjobb választás a csoport számára.

Azonban fontos megérteni, hogy az elégedetlenségminimalizáló megközelítésnek is vannak korlátai és kihívásai. Az elégedetlenség mérésének és aggregálásának módszerei, valamint az elégedetlenség súlyozása és egyensúlyának meghatározása nem mindig egyértelműek. Emellett a résztvevők elégedetlensége nem feltétlenül tükrözi teljes mértékben az egyéni preferenciákat és értékeket, és a döntések során más fontos tényezők is szerepet játszhatnak.

Az Arrow-tétel, amelyet említettél, rámutat azokra a korlátokra, amelyeket a csoportos döntések esetében lehet tapasztalni. Az Arrow-tétel bizonyítja, hogy nincs olyan tökéletes preferenciaaggregálási módszer, amely minden esetben kielégítené bizonyos alapvető kívánalmakat.

Mindenesetre az elégedetlenségminimalizáló megközelítés lehet hasznos eszköz a csoportos döntések során, és néhány helyzetben hatékonyan alkalmazható. Az egyének bevonásával és a résztvevők véleményének figyelembevételével ez a módszer hozzájárulhat a döntések elfogadhatóságához és a résztvevők elégedettségének növeléséhez.