Dinoszaurusz vére egy megkövült szúnyogban?
A Jurassic Parkban lattam az elobb egy jelenetet, ahol egy szunyog kiszivta egy dino veret, aztan ugyanaz a szunyog beleragadt a fagyantaba, ami nem sokkal kesobb megkovult. A kerdes az: tobb millio ev utan is kimutathato-e a dino DNS-e a szunyogban “tarolt” verbol?
Elnezest, ha rossz kategoriaba irtam a kerdest + nem raktam ekezeteket, de siettem.





AH , ertem, koszonom!
Azert mas valaszat is varom, kivancsi vagyok ki hogy gondolkodik errol:)





Ugyan így.
Gyakorlatilag előbb legózom neked össze a dínó DNS-t, nulláról, mint ezekből a jó esetben nagyon minimálisan megmaradt töredékekből.
A DNS szekvenáláshoz sok töredékminta kell, akkor volna esély összerakni. Ennyit nem bír ki.





"...több ezer éves egyiptomi múmiából, gyantába zárt 30 millió éves rovarból és akár a jégbe fagyott ősállatokból is sikeresen lehetett használható DNS molekulákat kivonni."
"A DNS molekula stabilitása" résznél.










Ugyan így.
Gyakorlatilag előbb legózom neked össze a dínó DNS-t, nulláról, mint ezekből a jó esetben nagyon minimálisan megmaradt töredékekből.
A DNS szekvenáláshoz sok töredékminta kell, akkor volna esély összerakni. Ennyit nem bír ki.





Bocs dupla...
Igen, találnak egy rovart abból nem pár töredék jön le, hanem sok minta amiből már statisztikai alapon rekonstruálható DNS...de valószínűleg 100%-ban ott sem lehetséges a teljes rovart visszaállítani.
Az egy dolog, hogy DNS molekulát kinyerhetünk egy ép részekkel bíró 30M éves anyagból, de hogy az milyen állapotban van, arról nem írtak semmit.
A dínó vér ennél nagyságrendekkel kevesebb anyagot tartalmaz... egy rekonstrukcióhoz meg nem elegendő pár épen maradt szekvencia.





""...több ezer éves egyiptomi múmiából, gyantába zárt 30 millió éves rovarból és akár a jégbe fagyott ősállatokból is sikeresen lehetett használható DNS molekulákat kivonni." "
Attól még, mert a semmelweis.hu-n írják, ez még hülyeség. Ugyan a DNS tényleg elég stabil, de még teljesen ideális, folyékony nitrogénben történő tárolás esetén sem bírná ki évtízmilliókig.
A jelenleg legidősebb izolált DNS is "csak" 700 ezer éves, és nagyjából konszenzus van, hogy az egymillió év nagyjából elérhetetlen. A DNS-nél jóval ellenállóbb szerkezeti fehérjék (pl. kollagén) sem áll ell pár millió évnél tovább. Régebben volt hír arról, hogy dinoszaurusz fehérjét izoltáltak T rex csontból, de ma már úgy gondolják, hogy az szennyezés lehetett.
DNS izolálás ilyen távlatból teljes bizonyossággal kizárható.





Itt egy cikk, amiben a kísérletek alapján kiszámolták, hogy a DNS felezési ideje kb 500 év (persze ez sok tényezőtől függ): [link]
Ez azt jelenti, hogy kb 500 év elteltével a DNS nukleotidok közötti kötések fele elbomlik, 1000 év alatt a háromnegyede és így tovább. Könnyen kiszámítható, hogy a szekvenálható DNS fragmentumok száma és mérete pár tízezer év alatt annyira lecsökken, hogy a teljes genom rekonstrukció lehetetlenné válik, és százezer évtől már bármilyen értelmes információ kinyerése is komoly kihívás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!