Mi a különbség a fajsúly és sűrűség között?

a sürűség ANYAGJELLEMZŐ. A térfogategységre vonatkoztatott súly, nem anyagjellemző, mert a holdon (űrben) más a gravitáció.

Egy anyag sűrűsége viszont bárhol megméred, az éppen ugyanannyi. (ne tévesszen meg hogy a súlytalanságban nem egyszerű megmérni a tömeget, mert általában súlyerőt mérünk és tömegegységben kerül kijelzésre, ettől azonban a tömeg NEM változik)

Na akkor nézzük a dolgokat részletesen.

Az előző válaszokat valakik lepontozták, nem én voltam.

Válaszomat abban a tudatban írom, hogy majd mindenki egyetért vele, és igazat ad. Ha ez nem így lenne, akkor a pontértékelős társaság megromlott.

Na szóval a lényeg:

1.Definícó: Egy m[kg] tömegű, V[m^3] térfogatú test sűrűsége ro=m/V.

Mértékegysége kg/m^3. Származtatott és skalármennyiség.

(a képlet átlagsűrűséget definiál, amennyiben a tömegeloszlás nem homogén, ebbe ne menjünk bele, mert térfogati integrálokkal kéne játszadozni, a kérdés eredete viszont alapjában véve nem követeli meg ezen fajta részletezést. De ha valaki emiatt pontoz le, tegye, viszont akkor írjon már indokot is, és még precízebb választ. Tehát csak tudatos lepontozás legyen, idióta laikusokból nem kérek).

2.Definíció: Egy G[N] súlyú, V[m^3] térfogatú test fajsúlya

gamma=G/V. Mértékegysége: N/m^3.

A G súlyt a G=m*g képlettel lehet kiszámítani. Ebből adódik, hogy

gamma=m*g/V.

Összevetve ezt az 1.definícióval:

gamma = ro*g.

Tehát a különbség fizikailag egy g-vel való szorzás.

Ha SI-ben vagyunk, akkor ez egy 9,81 m/s^2-es szorzót jelent.

Na de: Mi volt régen?! Az erőt régen kilopondban mérték (kp). Az SI szerint már N-ban kell mérni.

Ebből az is következik, hogy ahány kg egy test, kb. annyi kp is.

Na ebből az is következik, hogy ebben a mértékrendszerben a sűrűség és a fajsúly számértéke gyakorlatilag megegyezik.

És ezt a mai napig, főleg szóban használják.

Van egy nagyon jó magyar filmsorozat egyébként: Magyar elsők, ez a címe. Valamikor még az M1- en talán levetítették.

Na annak volt egy olyan fejezete, hogy az első magyar éretttségi. Kb, 1800-as évek második fele.

Szóban felolvassák a feladatot, és az egyik feladatban az van, hogy a "vas fajsúlya 7,7".

Tehát minden mértékegység nélkül, ezt így is lehet mondani, a mai napig ez a köznyelvben megszokott .

Amit nehezményezni szoktak, hogy bár megszokott, a mögöttes tartalmat nem mindenki látja.

Még annyit az egészhez: Én viszonylag sok régi szakcikket olvastam eddig, főleg az 1920-as, 30-as évekből. Gyakran súlynak nevezik azt, amit ma tömegnek mondunk.

Tehát régen a fogalmak azért keveredtek rendesen.

Hogy mégis hogyan lehet ezt kezelni? Kérem tisztelettel, a mértékegységekből. Aki ismeri pl. a Pattantyús féle, kiváló minőségű és a mai napig aktuális Gépész -és Villamosmérnökök c. kézikönyv sorozatot, az tudja miről beszélek.