Leírnátok nekem az alábbi jelenség magyarázatait?

Mennyi idős vagy?

.

1./ A vákuum nem emelgetné, hanem leszívná,

2./ az üvegben lévő levegő a kezedtől melegszik, kitágul, térfogata nő, ez emelgeti az érmét.

A #2-es jól mondja a lényeget. Gay-Lussac második törvénye értelmében állandó térfogaton a nyomás és a hőmérséklet egyenesen arányos, ezért hányadosuk p/t=állandó.

Ha melegítesz t nagyobb lesz. Hogy az arány fennmaradjon ehhez p-nek is nőnie kell, és ezt egy delta(p) nyomásváltozással lehet jellemezni.

Tehát delta(p) nyomás hat az érme felületére, így arra F=p*A erő hat, ahol A=az érme felülete=D^2*pi/4, D=érme átmérője.

Az érme súlya G=m*g.

Amikor a nyomás ereje eléri a G súlyerőt, akkor az érme fölemelkedik, azaz

delta(p)*A=m*g, m az érme tömege. Ebből kifejezhető az a nyomásnövekmény, amelynél felemelkedik az érme:

delta(p)=m*g/A.

Utána kiáramlik az üvegből a levegő, a nyomás visszaesik. További melegítéskor u.ez a folyamat ismétlődik sorozatszerűen.

Ennek a jelenségnek a műszaki gyakorlatban óriási szerepe van. Különböző nagynyomású viz, olaj, gázhálózatokban

nyomáshatároló szelepeket kell alkalmazni, hogy a rendszerben ne legyen káros túlnyomás.

Pl. egy épület fűtéshálózatában is ilyen szelepek vannak.

Pl aztán egy fogaskerékszívattyúval működtetett folyadékrendszerben ha nem lenne ilyen szelep, akkor az egész csővezeték-tartály rendszer szétrobbanhatna.

Régen pl. az ipari forradalom idején, mikor a gőzgépet föltalálták, először nagyon sok gőzgép, gőzkazán egyszerűen felrobbant, és rengeteg halálos balesetet okozott.

Mikortól kitalálták a nyomáshatároló szelepet (amelynek a működési elve u.az mint a példában levő kísérlet) azóta ezek a robbanások nincsenek.

De hogy még közelebbi példát mondjak. A kukta tetején is ugyanilyen szelep van, ami kb. 1,5-2 bárnál nyit.

Ha ez nem lenne, főzés közben simán szétrobbanna az edény.

Remélem sikerült közelebb hoznom a témát.