Mi a különbség a villanymotor működésében, ebben a két estben?
1. eset: 25V 10A
2. eset: 10V 25A
A Watt mindkét esetben 250, ezért érdekelne, hogy miben különbözik ez a két eset.
Ez a kérdés így totál értelmetlen. Ugyanaz a motor? Hogyan kényszerítesz rá egy motorra nagyobb feszültséget úgy, hogy majd neked kevesebb áramot vesz fel?
te vagy az, akinek ezt írtam? "Te vagy az, aki nem vagy hajlandó tanulni egy kicsit sem, ugye? :) Akinek én magam vagy ötvenszer ajánlottam már a tanulás fogalom tanulmányozását?"
És aki erre azt válaszolta, hogy: "Én így is tanulok :)"
Amire 70%-os ezt írta: "Így nem tanulsz, csupán egyes kérdésekre vissza tudod böfögni a választ, de semmilyen következtetést nem tudsz levonni, mert nem érted az összefüggéseket. Illetve, ha mégis megkísérelsz következtetni, akkor teljesen téves eredményre jutsz, ami remekül látszik a feltett kérdéseid zömén.
Ezzel nem csak a saját idődet pazarolod, hanem azokét is, akik megpróbálnak neked érthető formában válaszolni."
Nem én vagyok akinek ezt írtad.
De a bejövő áramot tudod kontrollálni szerintem. És ez érdekelne, hogy mi történik ha ugyanarra a motorra 2 fajta egyenáramot adunk. Vagy ez nem így működik? Az igaz lehet, hogy nem értem az összefüggéseket, de ezért is kérdeztem, mert a fizikaórán nekem nem úgy tanították, hogy meg is értsük.
Legalább egy forrást kérnék, ahol ennek utána tudok nézni. Vagy ahol egy utat ahol el tudok indulni, hogy megértsem az összefüggéseket.
Akkor nagyon nagyon érthetően megpróbálom elmondani:
Amikor egy adott teljesítményű villanymotort tervezünk alapvetően a feszültségből indulunk ki, hogy milyen feszültségre tervezzük a motort. Innen kezdve az a motor optimálisan a megadott feszültségen fog működni. Az esetek egy részében van tolerancia abban, hogy milyen feszültséggel képes működni. Az, hogy egy a tervezéstől eltérő feszültségen hogyan viselkedik egy motor az már a felépítésétől függ (egyenáramú állandó mágneses, egyenáramú soros gerjesztésű, egynáramú párhuzamos gerjesztésű, váltakozó áramú aszinkron /az összes fajtájával együtt/, váltakozó áramú szinkron /az összes fajtájával/, léptető motor, lineáris motor, ... egyéb motor, és még ami elképzelhető különleges motor). Az esetek jelentős részében alacsonyabb feszültséget a teljesítmény csökkenésével elviselnek (gyakorlatilag a motor áramot kell ilyenkor figyelni, és a névleges feszültségre számított motor áramot nem szabad túllépni).
Miután a feszültség egy méretezési paraméter, ez meghatározza az üzemi áramot amire a motort tervezzük (ahogy az eleján írtam adott teljesítmény esetén) így egy kész motor esetén sok értelme nincs a kérdésednek. Tudunk olyan motort tervezni amelyik 25V 10A és olyat ami 10V 25A névleges jellemzőkkel rendelkezik. Mindkét motor villamos (látszólagos)teljesítménye 250VA lesz (egyenáramú motor esetén 250W). Hogy az ún. tengelyteljesítménye mennyi lesz az már méretezés kérdése (mekkora a hatásfoka).
Szintén tény és egy alapvető összefüggés, hogy bármely forgó motornál /de ez igaz a nem villamos motorokra is/ (generátornál) a teljesítmény csak fordulatszám * nyomaték értéktől függ. Villamos motorok esetén a nyomaték alapvetően a geometriai jellemzőktől és a motor áramtól függ. Viszont váltakozó áramú motorok esetén a fordulatszám frekvencia függő is! És innen kezdve lesz érdekes a feladat és alakul ki a villamos motorok jellegzetes fordulatszám-nyomaték jelleggörbéjük (aszinkron motornál a slip változhat kis mértékben); viszont szinkron gépek esetén nem változhat a fordulatszám (gyakorlatilag adott pólús elrendezés esetén /tehát pl. egy dalander motornál egy adott bekötésnél, ha üzemmódot váltunk rajta akkor már másik elrendezésről beszélhetünk/ a fordulatszám szinte csak a frekvenciától függ). így a motor áram fog változni a terhelés változásával (ld. teljesítmény fordulatszám - nyomaték összefüggést). Mivel itt már nagyon bonyolodik a dolog ritkán készül széles feszültségtartományú motor, azok is inkább DC alkalmazásra.
És akkor visszakanyarodva (és ez fizika, nem szabad elfelejteni), hogy a nyomaték-áram erősség összefügg (a motor geometria nem változik); így ez egy fontos tervezési paraméter lesz, hogy egy adott fordulatszám-teljesítmény esetén mi lesz az üzemi áramerősség. A ténylegesen kialakuló nyomaték az függeni fog a motor áramtól (erről már beszéltünk), a mágneskör geometriájától (pl. az ún. légrés méretétől, alakjától) a tekercstestek geometriájától, a vasalás anyagától, illetve jelentősen a menetszámtól. De ezeket útólag nem tudod megváltoztatni. Szintén fontos lesz, belekalkulálni a motorba a veszteségi hő elvezetését is (ne melegedjen túl).
Ennyi fizikai bevezető után remélem érthető lesz, hogy miért "fura" a kérdésed. Egy adott motor esetén nagyon pici az esélye, hogy ezen két munkapontban képes a motor működni. De az is tény, hogy gyártható két olyan motor amelyik a 25V-10A munkapontban, és olyan amelyik a 10V-25A munkapontban üzemel. de mível nem tudjuk, hogy milyen motorról van szó, nem tudjuk megmondani, hogy ez inkább a nyomaték eltérésében fog jelentkezni, vagy a fordulatszám eltérésében. váltakozó áramú esetben elképzelhető, hogy a két motor névleges terhelésen közel azonos nyomatékot fog leadni (lévén azonos a teljesítménye, de a hatásfok eltérő lesz) de ehhez nagyon gondosan kell tervezni. De fontos tudni, hogy itt két külön motorról beszélünk! Remélem pciit érthető voltam.
#7-es névtelen válaszolónak üzenem, hogy le a kalappal!
Vagy jó napod van, vagy új vagy itt a GyK-n.
(nem szükséges sem cáfolni, sem megerősíteni egyiket sem).
De valamiért úgy érzem, hogy a kérdezőben az fogalmazódott meg (dacára annak amit utoljára írt) hogy: Nem kell itt a süketelés kilométeres értelmetlen magyarázattal, a kérdésre válaszolj! Mi a különbség?
És ez persze NEM ellened szól, de az biztos hogy sok embernek nem szabad válaszolni!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!