Kvantummechanika kétrés kísérletnél honnan tudják, hogy mi történik ha nem néznek oda?

Hát ez az!

Mindig azt mondják, hogy nem ez történik ha becsukjuk a szemünket..

Hát honnan tudják mi van ha nem is látják?

Leghalványabb fogalmuk sincsen arról mi történik, amikor nem néznek oda.

Az biztos, hogy eddig valahányszor odanéztek, mindig úgy találták, mintha a Schrödinger-egyenletnek engedelmeskedtek volna a dolgok, amíg nem voltak megfigyelve. Valamennyire jó elképzelés, hogy a Schrödinger-egyenlet írja le a rendszer mozgását akkor is, amikor senki nem figyeli.

Aztán ki tudja, mi az igazság.

BTW a kérdés ellentéte, hogy mi történik a dolgokkal amikor odanézünk, lassan 100 éve megoldatlan.

> Mert ugye azt beszélik, hogy másképp történnek a dolgok, ha megfigyeljük ill. nem figyeljük a kísérletet.

[link]

Két különböző kísérlet van. Az egyik olyan, hogy átlőnek egy részecskét két résen és nem tudják hogy melyik résen ment át, a másik olyan, hogy átlőnek egy részecskét két résen, de tudják hogy melyik résen ment át. A két (eltérő) kísérlet eltérő eredményt ad.

"De azt, hogy érted, hogy a mintát látjuk akár utólag is?"

Pl. egy érzékelő lapon, fotópapíron, stb. Nem az a lényeg, hogy a kísérlet egy zárt szobában történjen, ott ácsoroghat valaki, és nézheti az ernyőt, interferenciamintát fog látni. Akkor változik a helyzet, amikor a résnél vizsgálja, hogy az elektron merre halad.

[link]

A képen a jobb oldali ernyőt egy egész brigád nézheti, sőt a középen lévő réseket is. A minta akkor fog változni, amikor "megmérik" a réseknél zajló eseményt.

Igazából nem az az érdekes, hogy odanézel-e - hanem az, hogy van-e lehetőséged éppen odanézni?

A részecskék akkor kerülnek határozott helyzetbe, ha VAN lehetőséged nézni. Tehát akkor, ha odateszed a detektort, ami nézni tudna.

Valahogy úgy működik a dolog, hogy ha egy részecskét arra kényszerítesz, hogy pontszerű legyen, akkor az is lesz (pl. felfogod ernyőn).

Ha arra kényszeríted, hogy hullámszerű legyen, akkor az is lesz (pl. átmegy réseken).

Ha viszont NEM kényszeríted egyikre sem, akkor egy harmadik állapotban van, ami az igazi állapota, és egyelőre nem sokat tudunk róla. Na, ilyenkor produkálja a kvantumjelenségeket.

A detektor viszont kettévágja ezt a dolgot: a részecske előtte is ilyen, utána is ilyen - de a detektor mellett kényszerítve van, tehát ott részecske.

Emiatt aztán elég drasztikusan változik az egész pálya, így az ernyőn is a kép.

"mikor megnézünk vagy lefotózunk valamit"

Ez pont ugyanolyan érzékelés, mint a többi: vagyis valamilyen részecske (pl. foton) lép ki a tárgyból, amit mérni akarunk.

Ha nagyon pontos mérést akarunk, ahhoz nagyon nagy energiájú részecske kell (röntgen, gamma, stb) - ez pedig már erősen befolyásolni fogja azt, amit mérünk, ha az pl. egy atom.

"de a részecskéket ilyen módon sajnos nem lehet elcsípni (információt szerezni a pillanatnyi állapotukról)."

De, pont erre használjuk.

Csak mondom: ez a mérés már erősen befolyásolja, hogy mi történik velük. Magyarán jól oldalba csapja őket.