Lesz ideje az emberiségnek másik bolygóra költözni?

Ha nem lesz atomháború, akkor lesz idő mindenre.

Csak a körülmények lesznek egyre rosszabbak, de ezt meg lehet szokni.

Régen ugye inni lehetett a folyókból. Ma milliárdokat költünk víztisztításra.

Ma simán lehet lélegezni a levegőből... a legtöbb helyen, ahol ember lakik. Ez sem lesz örökké így.

Hát tulajdonképpen az ember űrbe rajzása alapból tervben van, a mi bolygónk biztos pusztulása ehhez nem kell.

Az viszont tény, hogy várhatóan sokkal előbb önt ki itt a budi, mint hogy mi elléphetnénk.

Csak példaként, egy marsi terraformálás költségéből (és szükséges ideje alatt), az ahhoz szükséges tudományos alapokkal, a bolygónk jelen problémái is kipofozhatóak. Persze ezek ma nincsenek meg hiánytalanul.

És tényleg, a naprendszerünk elhagyásához és fényévekre utazáshoz olyan tudományos áttörésekre lenne szükség, amelyek vagy lesznek belátható időn belül, vagy nem, csodára várni meg nem lehet.

Tudom, Hawking mennyire hangoztatja, hogy húzni kell innen, nem is baj, épüljön is csak egy B-terv. De ma erre sokkal kisebb az esély, mint arra, hogy itt kell megoldanunk a gondokat.

És mint feljebb írták is, amire most lehetőség van máshol, máshogy túlélnünk, az mind rosszabb, nehezebb sors, mint itt kezelni illetve túlélni a klímagondokat.

A Földön azért nem tudjuk megoldani a problémákat gyorsan, mert a gazdaság alapvetően egy iszonyú pazarló rendszerre épül. Az ember csak nem rég kezdte el felfogni, hogy ha így fojtatjuk kimerülnek az erőforrásaink, tönkre vághatjuk a klímát esetleg a táplálékláncot is.

Mindenek előtt a Föld legfenntarthatóbb gazdaságát kéne kiépíteni. Ez csak lassan történhet meg. Ha gyorsan át akarunk állni, akkor az kínkeserves lesz nagyon sok ember számára. Ha ez megvan, akkor már elkezdhetünk csillaghajót, létfenetartó űrbázisokat építeni.

Jelenleg ilyenekre nincs keret és technológia sem. Még mesterséges bioszférát sem tudunk stabilan fenntartani a Földön, ami azért iszonyú gáz szerintem. Huzamosabb időre tehát nem tudjuk magunkat elszigetelni az űrtől Földi segítség nélkül.

Ha most beütne a sz@r, akkor sajna kipusztulnánk. Ha a jövőben nem változtatunk a hozzáállásunkon globális szinten és nem tanulunk meg életben maradni az űrben, akkor minden törekvésünk a bolygó megóvására okafogyott. De először ki kell takarítani a Földön, és még ez is egy roppant nagy feladat lesz.

Szóval necces a dolog nagyon!

"Még mesterséges bioszférát sem tudunk stabilan fenntartani a Földön"

Na ez fontos mondat, az utazási technológiai hiány mellett a legynomósabb ok arra, hogy nem tudunk elköltözni:

Képtelenek vagyunk egyelőre 100%-osan önfenntartó élőhelyet létrehozni, se kicsiben, se nagyban.

Márpedig a Föld nélkül ez a túlélés első pontja.

"akkor sajna kipusztulnánk"

A többivel egyetértek, ezzel nem.

Nem pusztulnánk ki, csak visszaesnénk középkori szintre.

Aztán ott is maradnánk még egy milliárd évig, és csak aztán pusztulnánk ki.

Azért mostanában elég gyors a fejlődés - és folyamatosan gyorsul. Nagyon nem látjuk, mi lesz a távoli jövőben, szóval akármi is lehet.

Ahhoz képest, hogy régen annyira lassú volt a fejlődés, hogy mindenki úgy képzelte, változatlan a világ körülötte.

Meg ugyebár volt az az időszak, amikor a 19. században azt hitték, már tökéletesen ismerik a világot és minden további fejlődést előre tudnak látni, aztán jött a magfizika, a rel. elmélet, a kvantummechanika és kiderült, hogy marhára nem tudunk eleget.

Azóta a tudomány jobban kerüli a végletes saccokat.

#19:

Nos, bizonyos szempontból igaz, de csak akkor, ha a fejlődést az olyan látványos dolgokban mérjük, hogy hány csizma tapossa a holdport.

De az a helyzet, hogy ez egy szubjektív nézőpont.

Az Apollo-küldetések idejének űreszközei biztonsági szempontból annyival voltak a mai elvárások mögött, hogy azzal a hajóval a Nasa ma még egy Baumgartner-féle sztratoszféra-ugrást sem vállalna be.

Az akkori holdtúrák mai szimpla megismétlése semmiféle tudományos előnyt nem jelentene, beruházásilag viszont borzalmasan sokat.

A Holdra menni emberesen már csak akkor lesz értelme, ha annak a célja már egy ottani bázis kiépítése, az meg egy sima holdkompozásnál sokkal-sokkal drágább és több előkészítést jelentő akció. Egy ilyet nem egy-két év előkészíteni. Főleg nem egy, az Apollo-korszahoz képest töredéknyi büdzséből.

Az ISS fenntartása egyébként a mai űrberuházások elég nagy részét megeszi.

Ha meg nem Hold, hanem nagyobb légvételű lépés, mondjuk marsi emberes küldetés, akkor az olyan különbség az eddig történthez képest, mint a kisboltba leugrás és egy kínai egyhetes túra közti különbség.

Az a helyzet, hogy az űrkutatás fejlődése nem teljesen olyan, mint egyéb technikai fejlődések. Itt nem lehet egy exponenciális fejlődést elvárni, itt inkább hosszú szünetekkel elválasztott nagy ugrások jellemzőek.

És, mint írtam is, nem feltétlenül az emberes küldetések a mérvadóak.

Az Apollo-korszakhoz képest a Föld körül keringő mesterséges objektumok mennyisége sok ezerszeresére nőtt, csak példaként.