Tudnátok ajánlani jó kis fizikai fejtörős oldalakat, példákat?

Tudsz angolul? Emlékeim szerint igen. Akkor ajánlom a brilliant.org nevű oldalt, akad ott néhány fizikafeladat ingyen, minden kategóriában. Könnyebbek, nehezebbek, olyanok, amik csak melegítésnek jók, és olyanok is, amikhez érdemes differenciálegyenleteket barátság szintjén ismerni.

Kérdés: A dinamika alapegyenlete alatt az F=m*a képletet érted? Mert ne félj, azzal, vagy éppen a forgatónyomatékkal is vannak olyan feladatok, amik már az egyetemi szinthez tartoznak. Átlagsebességgel kevésbé, de kucifántosabb esetben azt is fel lehet írni integrálokkal.

OFF:

"centripetális gyorsulást kellet számolni ahhoz én meg még nem ismerem a képletet"

Ahhoz képest, hogy elmúlt kérdéseid alapján mennyire odavagy a fizikáért, nem nagyon fűlött a fogad ahhoz, hogy egy képletet megkeress, vagy egy fizikakönyvben megnézd (pedig kértél ilyenre ajánlást, és kaptál is nem keveset). Nem mondom, 13 évesen én is így voltam a dologgal, de azért neked nem kell ilyennek lenned. A tanulás nagyon nagy részéhez az tartozik hozzá, hogy magad nézel utána a dolognak: ha valamit nem értesz, nem tudsz, akkor utánajársz, kísérletezel, ha nem érted a jelenséget, akkor annak is utánajársz. Másképp nem fog menni.

Off off: Kellett két t-vel írandó, köszönöm.

Ha tényleg sokat szeretnél fejlődni akkor más utat javaslok.

Azt tanácsolom hogy told végig a középiskolai matekot, úgy hogy mindent megértesz benne. Tehát nem kepleteket magolsz hanem tiszta logikabol értesz mindent, a komolyabb tételeket levezeted.

Pl a másodfokú egyenlet megoldokepletet a középiskolások 90szazaleka nem érti csak behelyettesit.

Miután megvan a középiskolai rész, kezdj bele egy kis egyetemi matekba, lineáris algebra és analízis kell neked.

Ezeket is mind tiszta értésbol, tanuld meg, olvasd el mindennek a levezetését vagy te is megprobalhatod. Menni fog.

Mindezek után nem kell tudnod a képletét semminek mert megérted a matematikajat és alkalmazni tudod rá, így például kihozhato a centripetalis gyorsulás is, tisztán matekkal.

Pl a Cp gyorsulás kihozhato ha felirod egy kormozgast végző test hely,idő fuggvenyet, azt derivalod kétszer és már meg is van az eredmény.

Ne félj az egyetemi matektol. Nem azért bonyolult mert bonyolult. Úgy bonyolult hogy sok sok kis egyszerű logikai belátás vezet el hozzá. Tehát összességében egyszerű csak elég rossz az oktatas, amire jellemző hogy csak a végeredményt közli.

Pl mondok egy példát. Van a sin^2(alpha)+cos^2(alpha)=1 egyenlőség.

Itt a legtöbb középiskolás osszeszarja magát. Bemagolja.

De ha tudod az utat akkor már egyszerű.

Az egyenlet következik a pitagorasz tételből. A pitagorasz tétel levezethető elemi geometria + algebra segítségével. Az algebra összes törvénye levezethető olyan elemi allitasokbol, mint például: bármilyen sorrendben adom össze az adott számokat ugyanazt az eredményt kapom.

Tehát a lényeg, érts meg ily módon a matematikát és te leszel a király.

Könyv:

Dér-Radnai-Sós

Pálfai Pál

Hát amit nem értesz azt kihagyod, vagy felcsapod a Holicsod, és megtanulod.

Amúgy borzasztó kevés képlet van egyetemi fizia alatt (beleértve az olimpiát is), szvsz nem éri meg nem tudni valamelyiket.

A KöMaL feladatarchívum jó, csinálgasd csak, hajrá, hajrá!

Aztán ha átrágtad magad az elméleten, akkor itt van felsorolva még anyag: [link]

Kedves Kérdező!

A problémamegoldási készség nem azzal javítható, ha

már az ismert összefüggéseket mechanikusan alkalmazod

egyre több feladatra. Ezzel legfeljebb rutint szerezhetsz,

de a problémamegoldási készség nem javul.

A problémamegoldási készséghez szükségeltetik a vizsgálandó

probléma nagyobb körű átlátása, az esetleges továbbfejlesztési irányok meglelése.

Így tehát ne szorítkozz pusztán azon feladatok osztályára, amelyek beérnek az eddig ismert összefüggésekkel.

Fejlődni csak úgy tudsz, ha egyre több ismeretet sajátítasz el, akár önállóan is.

Nagyon fontos az önállóság, és az érdeklődés.

Annak idején pl. fizikaversenyeken mindig adtak könyvutalványokat, amit a könyvesboltban lehetett beváltani. Középiskolai tanulmányok során túllépten azon, hogy csak az ott tanultakat használjam, megvásároltam több egyetemi könyvet is. Pl. a Skrapits féle általános fizika c. első két kötetét, vagy Obádovics felsőbb matematika c. könyvét.

Nem csalódtam bennük, de az is fontos, hogy hogyan használjunk egy ilyen könyvet.

Én legelőször mindig az előszót olvasom el, olykor többször is, mert azzal is sokat gazdagodhat az ember akár gondolkodásmódszertan és szemléletmód tekintetében is.

Másodjára végigolvassa az ember a tartalomjegyzéket. És számos érdekes dolog megüti az embert, ami nem feltétlen a könyv elején van.

Pl. számomra az egyik legkedvesebb fejezet a rezonancia volt. Mind fizikáját, mind matematikáját tekintve rendkívül érdekes, de az ipari gyakorlatban forgómozgást végző és közvetítő gépek tervezésénél is vizsgálatánál szintúgy nem hagyható figyelmen kívűl.

Amikor kedvem volt, mindig felcsaptam az adott fejezetet, ami érdekelt, és elkezdtem tanulmányozni. Sosem kényszerből, mindig csak az érdeklődésnek megfelelően. Egy-egy fejezetre elég sok időt képes voltam rászánni, és sosem siettem. Mindig szép lassan a saját tempómban haladtam, nem hajtott senki sem.

Azóta persze elvégeztem az egyetemet is, mérnökként dolgozhatok.

A fizikával és a mechanikával kapcsolatosan mindig meg kell említeni, hogy a pontos megértéshez kellő matematikai ismeretek szükségesek.

És ez sajnos egy olyan pont, hogy még én sem tudom pontosan, mit ajánljak egy kezdő 13 éves srácnak.

Valamelyik hozzászóló írta, hogy előszőr végig kell menni az egész matematikán. A válaszoló valószínűleg már egy elég magas szintre eljutott a felsőbb matematikában, mert az ilyen szemléletmódhoz egyfajta elméleti szint elérése szükséges.

Mérnöki szemmel, én viszont egy kicsit gyakorlatiasabban gondolkodnék: Első körben mindig a fizikai problémákat kell vizsgálni, menetközben amúgy is előjönnek azok a matematikai apparátusok, amelyek használata célhoz vezet, és ezeket menetközben fokozatosan is megtanulhatjuk.

A tudomány fejlődése során is ugyan ez a folyamat ment végbe. Gondoljunk az 1600-as évekre, amikor a csillagászat vonatkozásában is igen nagy igény mutatkozott pl. a bolygók mozgásának vizsgálatára vonatkozóan.

Sok-sok fizikai mérést végeztek, de nem tudták a természeti folyamatok miértjét, és azt matematikailag kezelni sem tudták.

Óriási felfedezés volt Newton és Leibnitz munkáságából kifolyólag, hogy a bolygómozgás matematikailag is leíratott és ezennel gyakorlatilag a differenciálegyenletek megszülettek.

Innentől kezdve a matematikában igencsak jelentékeny, az addigi tudományokat megdöntő differenciálegyenletek váltak új kutatási területté. Azóta eltelt több száz év. A mai napig az ipar a differenciálegyenleteket használja a mérnöki problémák megoldásához.

Amikor új tervezői szoftvert használ az ember (pl. végeselem-módszer) mindig a háttérben vannak a differenciálegyenlet-rendszerek, amelyeknek a numerikus megoldása szintén még ma is kutatási terület, főleg parciális diff.egyenlet-rendszereknél.

Kissé elkalandoztunk, arra szeretnék rámutatni, hogy nem célszerű rögtön a színtiszta elméleti matematikával kezdeni. Vagy ha avval is kezd az ember foglalkozni, mindig kell hogy lássa a mögöttes fizikai tartalmat.

Ha pl. Felír az ember egy közönséges, állandóegyütthatós, lineáris inhomogén differenciálegyenletet, akkor kell hogy lássa hogy ez egy egyszabadságfokú gerjesztett lengőrendszer viselkedését írja le amely lehet mechanikai vagy villamos lengőrendszer.

Tehát ha valakinek fizikai beállítottsága van, vagy manuálisabb, tanuljon úgy, hogy a megfelelő analógiákat és fizikai vonatkozásokat hozzá teszi.

A sok elméletbe is bele lehet fáradni persze. Kikapcsolódásként lehet nézni Öveges Professzor kísérleteit (a youtube-on biztosan van belőle) vagy egyéb kísérleti előadásokat.

2005-ben volt pl. a fizika éve. Nagyon sok hasznos előadást tartottak akkor, kimondottan fizikai kísérletekről. Külön említésre méltó pl. Dr.Vida József előadása, aki az Eszterházy Károly főiskola Professzora, és számos olyan fizikai kísérletet mutat be, amely otthon is elvégezhető.

Ezen túl ajánlom Dr.Härtlein Károly előadásait is. Egy évtizede kb. volt olyan hogy "33 órás fizikashow". Ha erre rákeresel a google-val, biztosan találsz több előadást is.

Remélem hasznos a válaszom, és sikerült valamelyest iránymutatást adnom, hogy hogyan tovább.

Utolsó vagyok: Egyébként egy fejtörő példa a mechanikából:

Adott egy vízszintes helyzetű korong, amelyet egy villanymotor tud hajtani változtatható fordulatszámon. A korong szélén van egy négyzetoszlopos hasáb (a x a alapterületi mérettel és h magassággal) .

Vizsgáljuk meg a fordulatszám , és a korong-hasáb között működő súrlódási tényező függvényében, hogyan viselkedhet a hasáb.

Nyílván ha rákeresel a google-ban a példára, vagy megnézed a Dér-Radnai-Soós féle példatárat, nyílván megtalálod a választ. A lényeg itt viszont az, hogy magadtól rájössz -e, azaz gondolkodsz -e.